Ciao Italy.

Tehát emberek meghoztam az új részt.Hosszú idő után rávettem magam,hogy írjak.Szerintem nem lett túl eseménydús de próbáltam élvezhetőre írni.
Köszönöm a rengeteg biztatást,ötletet,segítséget Barbinak aki nélkül nem élet az élet.Remélem felfogja már,hogy ő igen is egy bazi jó író úgyhogy nem akarom meghallani,hogy nem jól ír.Bizonyítsátok be neki és olvassátok a blogját ami ezer közül is a legjobb helyen áll.
http://thewantedtortenet.blogspot.hu/
ui:bevezetem ebbe a blogomba is a +3 kommentet.Szóval vélemény nyilvánítás kötelező!:)
Ja és ha nagyon unatkoztok olvasnivalónak itt van még két másik blogom is.
http://www.mydreamerlifewithyou.blogspot.hu/
http://www.ashclarks.blogspot.hu/


14.fejezet
Mint egy kislány,olyan figyelmesen hallgattam Hannah és Nathan kapcsolatának történetét.Tudtam,hogy aznap amikor elmentek abba a pubba "iszogatni" nem csak szimpla baráti összeröffenés volt.Ejnye fiatalok!
-És eddig ez előttem miért is volt titok emberek?-néztem rájuk felvont szemöldökkel.
-Mishell! Mi nagyon szeretünk,de eddig ez mindenki előtt titok volt és ha te megtudtad volna elmondod mindenkinek.-oktatott ki Nathan.
-Szóval ennyire bíztok bennem?Hát szépek vagytok.
-Te sem szóltál nekünk,hogy először együtt voltál Maxel aztán meg Tommal.-kötekedett Hannah.
-Pontosan Mishell.-helyeselt Nath.-És most ha megengeded akkor szeretnénk felöltözni.
-Addig nem megyek el innen ameddig el nem mondjátok miért nem tudtam erről hamarabb.-makacskodtam.
-Nyugi srácok majd én segítek.-lépett be Tom,és mielőtt még ellenállhattam volna felkapott és kicipelt a szobából.
-Nem ússzátok meg még visszajövök.-kiabáltam.
A folyosón Tom végre letett és hál' istennek levegőhöz jutottam.
-Köszönöm,hogy ennyire mellettem állsz.-vágtam be az ál durcás fejem.
-Ha akarod eléd is állhatok és akkor kényelmesen meg tudlak csókolni.-vigyorgott majd eleget tett ígéretének és megcsókolt.
Hihetetlen,hogy az ember ennyire hamar túl tud lépni néhány dolgon.Nem rég még szingliként éltem a mindennapjaim aztán jött Max utána meg Tom.Kicsit mintha a szívem nem tudná kit is keres.Miközben mi nagyban nyálat cseréltünk hirtelen Perrye hangjára lettünk figyelmesek.
-Hé szerelmesek és nem szerelmesek!-ez a mondat nála azt jelenti,hogy mindenki figyelem bejelenti valója van.-Mint gondolom tudjátok a mai nap az utolsó amit itt töltünk Olaszországban.
-Igen.-mondtuk kórusban.
-És a ma este csak is a tiétek.De!Előbb lesz egy hatalmas nagy záró koncert amin mindenkinek hatalmas bulit kell csinálnia.
-Perrye ehhez már hozzá szokhattál volna,hogy mi mindenhol nagy nyomot hagyunk magunk után.-istenítette magukat Jay.
-Pontosan Jay.Főleg a helyi pubokban.-nevetett Hannah.
-Megtennétek,hogy legalább 10 percig figyeltek rám?-vetett szúrós pillantást mindenkire Perrye,majd miután megérezte a félelmünket folytatta.-Tehát.Ott tartottam,hogy hatalmas bulit kell csapnotok és Mishellnek és Hannahnak külön feladatom van.
Hatalmas szemekkel meredtünk rá mindketten mire rájött,hogy talán el kéne mondani mi is az a különleges feladat.
-Az egyik helyi zenei kiadó arra kért,hogy ti ketten dolgozzatok át két dalt. A Gangnam Style-t Mishell fogja a Diamonds-t pedig Hannah.És ezt mindketten vegyétek fel videóra!
-De ne már basszus arra az egész napunk el fog menni.-siránkozott drága barátnőm.
-A hírnévért meg kell küzdeni.-vigyorgott Max.
-Mert te aztán tudod.-mondtam.
-Hosszabb hajam mint amekkora a rajongói táborod.
-Én legalább nem vagyok egy gyp-s fasz.-kacsintottam rá.
-Ezt most befejezni.-utasított minket Perrye.-Hagyjátok egymást nyugodtan,Hannah és Mishell pedig szobára.
-Hát ez ellen lenne némi kifogásom.-szólt közbe Nathan.
-Egyet értek Nathannel.-helyeselt Tom.
-Azért srácok jobb ha tudjátok,hogy nem szándékoztunk pornófilmet forgatni.-mondta Hannah és ezzel be is húzott maga után a szobába.

Több órányi kotta írogatás,szövegátdolgozás után úgy feküdtünk a földön mint a mosott szar.A fiúk folyton bejárkáltak és kérdezgették,hogy hogyan haladunk meg egyebek és ez is rásegített arra,hogy lajhártempóban dolgozzunk.  Épp ezért Hannah kiragasztott az ajtóra egy "KOMOLY MUNKÁLATOK FOLYNAK,HA MEGZAVARSZ ORRBA RÚGLAK!"táblát.Kívülről Hannah egy édes,aranyos,alacsony kis zabálnivaló lány,de ha valaki felidegesíti képes addig ütni ameddig szabályos korong nem lesz belőle.Igaz még csak a turné eleje óta ismerem de már is annyira megbízom benne,hogy akár az életem is rábíznám.

Leírtuk az utolsó betűket,hangjegyeket és nekiláttunk felvenni videóra a produkciót ahogy Perrye utasította.
-Kezdesz te?-érdeklődtem miközben a kamerát állítottam be.
-Igen.Minél hamarabb túl akarok esni rajta.
-Úgy mondod mintha oltásra mennél.-nevettem mire Hannah csak a szemét forgatta.
Kezébe vette a gitárját,természetesen megigazította a haját majd nekiállt bemutatni a remekművet.

Ahogy Hannah kezébe gitár vagy mikrofon kerül,az egész testemet átjárja valami érzés ami leírhatatlan.Olyan hangja van amilyen senki másnak.Csodálatos.
Sajnálatomra Hannah végzett a videóval,majd amilyen gyorsan csak lehetett kiviharzott a szobából friss levegőért.Ami azt illeti megértem,mert egy kicsit kezdett tényleg ember szag lenni a szobában.Megragadtam az alkalmat és én is nekiláttam a videókészítésnek.

A lehető legjobb formámat próbáltam nyújtani ami reményeim szerint sikerült is.Rámásoltam a videókat egy pendrive-ra és átvittem Perryenek.
-Hát ezzel jó gyorsan végeztetek lányok.-mondta hatalmasra nyílt szemekkel.
-Én azért négy és fél órányi munkát nem mondanék gyorsnak.
-De legalább most csendben voltatok és nem fordítottátok fel az egész hotelt.
-Ezt ne nekem mond hanem Rosenak és Clarenek mert esténként ők azok akik úgy vihognak mint a lovak.
-Nyugi Mishell Clare már nem marad itt sokáig.-mosolygott.-Úgy ahogy te sem,mert zúzol vissza a cuccaidért aztán meg le a kocsihoz mert indulunk.
-Értettem anyuci.-nevettem majd követtem az utasításokat és visszamentem a szobámba.

Kb. 30 perces kocsikázás után megérkeztünk a helyszínre és ismét elkezdett rám törni a gyomorgörcs.Még soha nem izgultam ennyire.Ez is csak egy olyan koncert mint az eddigi ezer.Miért kéne pont most izgulnom miatta?Sajnos még a sminkelés és a ruhaválasztás sem segített csökkenteni a stresszt.Gondoltam becsatlakozom Nathanhez és Hannahhoz akik az egyik öltöző előtt enyelegnek.
-Helló emberek.-furakodtam be közéjük,hogy még véletlenül se tudjanak közel lenni egymáshoz.
-Mishell mond meg ha zavar,hogy együtt vagyunk Hannahval,mert eléggé irritáló,hogy valamilyen módon megakadályozod,hogy a közelében legyek.-nézett rám gyilkos tekintettel Nathan.
-Nem zavar.Ha meg zavarna és megmondanám leszarnátok nagy ívből ugyanis miattam nem lesz vége a kapcsolatotoknak.-magyaráztam.-Csak kell valami ami elvonja a figyelmem és lenyugtat.
-Miért nem keresed meg Tomot?-érdeklődött Hannah.
-Mert nem jutott eszembe?-förmedtem rá.
-Akkor itt az alkalom,hogy megkeresd-lökdösött arrébb Nathan.
-Annyira jó hogy érzem mennyire szerettek.-vetettem oda nekik majd elindultam Tom irányába,aki a folyosó végén állt és gondolom arra várt mikor veszem észre.
Eszeveszett rohanásba kezdtem,hogy minél nagyobb lendülettel tudjak a nyakába ugrani.Szegény ha nem dől neki a falnak tutira felborulunk.
-Hova ez a nagy sietség?-kérdezte két csók között.
-Hát hozzád.-nevettem.
-Két perc van kezdésig úgyhogy abba hagyni a nyáladzást.-mondta Perrye.-És ez nektek is szól Hannah.
Utálom amikor koncerteken ennyire ideges és rajtunk tölti ki.De hát ő Perry neki mindent szabad.Egyszer még tuti megbosszulom rajta.

Kezünkbe nyomták a mikrofonokat és kő papír ollóval eldöntöttük ki kezdjen.Szerencsémre rám esett az a megtiszteltetés hogy kezdjek szóval már nem kellett sokat paráznom.
-Hölgyeim és uraim köszöntsék hatalmas nagy szeretettel Mishell Grayt egyenesen az Egyesült Királyságból.-konferált fel a színpadon álló,alacsony kis kopasz ürge.
Még egyszer megöleltem Hannaht ami nagy segítséget adott és kilépdeltem a színpadra.Az izgalom ismét elmúlt és hagyta,hogy tegyem a dolgom.
-Nos emberek készen álltok egy óriási bulira?Had halljam.-a mikrofont a közönség felé tartottam,mire megkaptam a kívánt sikításokat.-Akkor kezdjük.

-Ez egyszerűen fantasztikus volt Mishell köszönjük szépen.-mondta ismét a csávó aki felkonferált,miután lejöttem a színpadról.-Miután Mishell beindította itt nekünk a bulit következzen még egy Angol szépség aki nem más mint Hannah GreenWood.
Hannahval megöleltük egymást és már szaladt is a színpadra.
-Gondolom még van bennetek annyi erő,hogy tomboljatok igazam van?Ha igen akkor hajrá.

Ismét elkapott a hangja varázsa ahogy a színfalak mögül figyeltem.Természetesen Nathan olvadozott tőle és folyton azt leste mikor ér hozzá az egyik táncos srác.
-Megölöm,ha megint hozzá mer érni a barátnőmhöz.-mondogatta.
-Nathan.Szerintem ő ugyan így van a csajjal akivel az I Found You-ban smárolsz szóval..-mondtam neki a vállam felett.
-Inkább iszok valamit.-sarkon fordult és eltrappolt a legközelebbi üdítőautómatához.
-Hannah ez nem volt fogható semmihez annyira jó voltál.-mondta ismét a konferáló csávó akinek ha nem tudom meg a nevét felrobbanok.-Most pedig az utolsó fellépőnk ma Anglia legkedveltebb fiúbandája akik nem a One Direction hanem a The Wanted.
-Sok sikert-mondta Hannah Nathannek egy pár másodperces csók után.
Hát igen.A szerelem.
-Khm.-krákogott egyet mellettem Tom.
-Jól van.-forgattam a szemeim majd megcsókoltam.
-Na így már mindjárt jobb.-vigyorgott majd követte a többieket a színpadra.

A  srácok hangja felkeltette bennük az állatot és alig bírtuk az indulásig.Úgy pattantunk be Hannahval a kocsiba mint akiket puskából lőttek ki.Megvártuk míg mind az öt uraság beszáll és intettünk a sofőrnek,hogy indulhat.