Mishell Gray

"Én önző vagyok, türelmetlen, és egy kicsit bizonytalan. Hibázok, irányíthatatlan vagyok és időnként nehezen kezelhető. De ha nem tudod kezelni ezeket a rossz dolgokat, akkor biztos, mint a pokol, hogy nem érdemled meg a legjobbakat sem."

2013. január 13., vasárnap

Bonyolult élet.

Hölgyeim és uraim.Amint látjátok megint itt egy új fejezet.Minden fejezet elején köszönetet mondok legjobb barátnőmnek Barbinak.Azért teszem ezt mert nagyon fontos számomra és el nem tudom képzelni az életet nélküle.Ha ő nincs akkor bele se kezdenék az írásba.Köszönöm,hogy vagy nekem.:)
ui:Szani remélem tetszeni fog és ez most nem lett olyan szomorú.;)De viszont annál rövidebb.:c


12.fejezet
Tudtam,hogy mindenkinek igaza lesz.Nem kellett volna a szívemre hallgatnom.Csak ültem a móló szélén és bőgtem mint egy 7 éves kisgyerek.Legszívesebben beleugrottam volna a vízbe és hagytam volna sodorni magam.
-Hát itt vagy?-szólalt meg mögöttem Tom lágy hangja.-Bejártam érted az egész várost.
- Miért ha nem találsz meg hívod a rendőröket?
-Előfordulhat.Vagy addig megyek ameddig meg nem talállak.
-Jó tudni,hogy van egy ilyen jó nyomozó barátom.De miért jöttél ide?Azért,hogy végignézd ahogy kisírom a szemeim?!
-Hát igazából azért jöttem,hogy megvigasztaljalak.-mondta kiskutya szemeket meresztve.-Természetesen csak ha nincsen ellenedre.
-Egy nagy ölelés most igazán rám férne.-mosolyogtam szipogva.
Tom kitárta a kezeit és úgy megszorongatott,hogy az összes könnyem egyszerre kifolyt.Félre ismertem Tomot.Nem is az az idegesítő,nyomulós srác akinek elsőnek láttam.Annyira jó volt ahogy magához ölelt,hogy legszívesebben megint belekezdtem volna a sírásba.
-Igazad volt.-szipogtam.-Egy barom voltam,hogy nem hittem neked.
-Nem vagy barom csak szeretsz a magad feje után menni.
Teljesen kiismert ebben a pár napban.Olyan mintha ezer éve legjobb barátok lennénk.Vagy többek mint barátok.Az érzéseim össze vissza kavarognak.Nem lehetek egyből szerelmes Tomba,most tudtam meg,hogy a pasim megcsal és egyből bele szeretek egy másik pasiba.Hihetetlen vagy Mishell. És mi van ha most elszalasztom a lehetőséget,hogy tényleg boldog legyek?
-Kérhetek egy szívességet?-törtem meg a csendet kettőnk között.
-Bármit amit szeretnél.
-Csókolj meg.
-Mi?-nézett rám nagy szemekkel.
-Nem fogom csak úgy tűrni,hogy Max megcsal.-magamhoz húztam és megcsókoltam.
Utálom,hogy ennyire gyerekes vagyok,de ha nem lennék az nem tudnám milyen Tommal csókolózni.Szegény köpni nyelni nem tudott.Annyira meglepődött,hogy azt se tudta hol van.
-Sajnálom.-mondtam lesütött szemekkel.
-Ezt nem kell sajnálnod.-nevetett.-Még soha életemben nem csókolt meg senki ilyen jól mint te.
-Én meg még soha nem találkoztam olyan ráccal mint te.És köszönöm,hogy meg vigasztaltál.
-Téged bárhol,bármikor.De lenne nekem is egy kérdésem.
-Had halljuk.
-Mit érzel irántam?-kérdezte komoly arccal.
Bármilyen kérdésre számítottam csak erre nem.Mondjuk kérdezhette volna,hogy mikor csókolóztam először,vagy hogy mi a kedvenc piám vagy mit tudom én,de komolyan ezt kellett kérdeznie?!
-ŐŐŐ!Tudod Tom én baromira szeretlek.És tényleg örülök,hogy megismertelek,és sajnálom,hogy olyan flegma voltam veled.De amint látod most egy kis időre lenne szükségem.
Miket beszélek?!Max megcsalt,utál engem.És én is teljes szívemből gyűlölöm.Tom viszont egy olyan ember akivel ezer százalékig boldog lennék.Nem fogok még egy hibát elkövetni.
-Bocsáss meg rosszul mondtam.-vettem egy nagy levegőt és kimondtam amit gondolok.-Szeretlek és boldog akarok lenni.
-Tudsz róla,hogy milyen bolond lány vagy?-nevetett és felvett a kezébe.
-Sokan mondták már.-viszont nevettem majd megcsókoltam.

Hazafelé a kocsiban azon gondolkodtam vajon mi lesz ezek után. Maxel tisztáznom kell a helyzetet és biztos vagyok benne,nem fog neki tetszeni az új kapcsolatom.De őszintén szólva magasról teszek rá.Boldog vagyok és ez a lényeg.Nincs szükségem egy olyan emberre aki két nap után ott hagyja a barátnőjét egy másikért.

Tom a szobám ajtajáig kísért majd egy jó 10 perces smárolás után végre megengedte,hogy belépjek a szobámba.Hihetetlen,hogy egy embernek ennyire zűrös az élete.Letusoltam,felvettem a pizsim és leültem(két hete először)a gépem elé.Mi más lenne jobb hajnali egykor a felejtésre,mint a képkészítés.Hatmillió ugyanolyan kép közül kiválasztottam a legjobbat és posztoltam Twitterre.
@MishellGray:Történelmi pillanat amikor Mishell végre gépközelbe jut.:)x

Megvártam ameddig legalább egy ember RT-eli majd kijelentkeztem és kikapcsoltam a gépet.Annyi gondolat járkált a fejemben,hogy képtelen voltam elaludni.Számolgattam a bárányokat,énekelgettem magamnak altató dalokat és hál' istennek két óra felé sikerült elaludnom.

2 megjegyzés:

  1. olyan tehetséges vagy! folytatást követelek most azonnal!:)

    VálaszTörlés
  2. Juj bonyolódik *--* még jobban tetszik a történet mint valaha :33 folytatást!! Xxx

    VálaszTörlés