New begining

Nos egy hét húzással-halasztással mégis csak megérkezett az új rész.Kicsit új,kicsit más,kicsit nem The Wanted.Remélem azért még így is elég jó lett és izgalmas.A végét kicsit összecsaptam,de aránylag megvagyok vele elégedve.

ui: Nincs kommenthatár,de azért várom a véleményeket.


23.fejezet
És íme 2013.szeptembere.Végre elérkeztünk a turné zárókoncertjéhez.Minden erőmet össze kellett szednem ahhoz,hogy a ma este ki tudjak állni a színpadra.Eddigi turnéjaim során még nem merültem ki soha ennyire.Konkrétan az ágyból alig tudtam kikelni.Nagy a kapkodás a backstage-ben.Rose és a többi sminkes/styleist fel alá rohangál az öltözők között.Velem és Hannah-val könnyű dolguk van mivel mi általában gyorsan kiválasztjuk miben akarunk fellépni.A lényeg:rövid és szexi legyen.A srácok már annál inkább több időt vesznek igénybe,mert egy percig sem képesek nyugton maradni.
-Mi a helyzet törpe?-ront be az öltözőmbe,kizökkentve a gondolataimból,Jay.
-Attól még,hogy a te 190 centidhez az én 160 centim alacsony,nem vagyok törpe.-felnézek az eddig nyomkodott telefonomból.-ATYA VILÁG JAY MI TÖRTÉNT A HAJADDAL?-nem tudom visszafogni magam annyira meglepődöm Bird új haján.Konkrétan mintha Skrillex öccse állna előttem.Két oldalt szinte kopasz,középen és hátul meghagyva a hosszú,göndör fürtök.
-Elvesztettem egy fogadást Max-el és kénytelen voltam betartani.-mondja szomorúságot színlelve.
-De basszus eleve,hogy lehetsz olyan hülye,hogy fogadsz Max-el?-nagyon nevetek.Nem szép dolog kinevetni a nyomibbat,de szarok az erkölcsökre.
-Rossz napjaim voltak mostanában oké?-sértődötten összefonja karjait és eltrappol.Szegénykém.Valahogy a sajnálatom nem túl őszinte,de mindenki tudja,hogy Max-el fogadni egyenlő az öngyilkossággal.Fogalmam sincsen hogyan csinálja,de soha nem veszít fogadást.Csendben folytatom telefonom nyomogatását és közben átgondolom a koncert menetét.Azt is mondhatjuk,hogy ez a legnagyobb koncert amit mostanában adtam.Több mint 3 órán keresztül lesz csak az enyém a színpad.Összesen 450,000 ember jön el csak azért,hogy minket hallgasson. Perrye ragaszkodott hozzá,hogy a turné közben elkészített dalaim is előadjam,tehát a dalok listája a következő:1.All night long,2.Summertime sadness,3.Heart Attack,4.Slow Down,5.I wish,6.We can't stop,7.Primadonna,8.Made in the USA,9.Give your heart a break,10.Only girl,11.SM,12.Dimonds,13.Hot 'n' cold,14.How we do,15.Last Friday night,16.Die young,17.No more,18.Roar,19.C'mon,20.Crazy kid,21.Skyscraper,22.Really don't care,23.Wrecking ball,24.Work Bitch.
Drága menedzserem ismét nem kímélt,de ez nem is baj hiszen valamit nyújtanom kell a közönségnek.Elhatároztam,hogy ma a koncert után olyan részeg akarok lenni mint az állat.Leakarom zárni ezt az egész turnét egy hatalmas bulival és pont kapóra is jött,hogy kaptunk egy meghívást,London legjobb szórakozóhelyére.Ott lesz mindenki aki számít,és Jézusom még sosem voltam ennyire ráindulva egy bulira sem.Ez valószínűleg annak köszönhető,hogy egy jó ideje annak,hogy utoljára részeg voltam. Perrye és a többiek még mindig aggódnak kicsit a egészségemért,de hiába nem hiszik el akkor is jól vagyok.Végre tudok normálisan enni és a kezeléseknek köszönhetően,nem vagdosom magam és ha történik valami rossz,megoldom nem pedig a piálásba temetkezem.
-Oké Mishell 20 perc van a kezdésig,azalatt nagyot kell alkotnom.-lép be az öltözőbe Rose,kezében a hatalmas sminktáskával.Csórit elnézve a mai este után a legnagyobb megváltás számára az lenne ha eltölthetne egy hónapot otthon,Montenegróban.Igen nem sokan tudják,hogy Rose ki is valójában.Őszinte leszek én sem régóta tudom,Glasgow-ból idefelé volt egy kis időm négyszemközt beszélni vele és meglepő módon nagyon nyílt volt.Többek közt ezt sem hittem volna.Szép lassan el is készül a sminkem,belebújok a már kiválasztott ruhámba és úgy döntök körbe nézek kicsit a többieknél.Elsősorban Hannah öltözője felé indulok,szerencsémre nem bóklászott el semerre.Annyira pörög,táncol,énekel,konkrétan egy szál bugyiban és melltartóban,hogy még azt sem veszi észre,hogy beléptem.
-Tudod nagy bátorság így ugrabugrálni nyitott öltözőajtónál.-vigyorgok rá,mire ő akkorát ugrik ijedtében,hogy majdnem feldönti a sminkasztalt.-Nem mellesleg elkerülöd,hogy valaki a szívbajt hozza rád.
-Igazad lehet.-az ajtóhoz lép és kétszer is ráfordítja a zárat.-Amúgy mi járatban errefelé?
-Hát mivel már elkészültem gondoltam beugrom hozzád.
-Jól tetted.-villant felém egy ezer wattos mosolyt.-Egyébként te ebbe lépsz fel?
Enyhe lenézést érzek a hangjában,de nem törődöm a hangsúllyal.
-Tudod jól,hogy nem szoktam kiöltözni a koncertekre.
-De hát basszus ez akkor is egy záró koncert!
-Miért te mit veszel fel erre a hatalmas "záró koncertre"?-forgatom a szemeim.Hannah leemel egy vállfát a szobainasról és felém fordítja.Egy halál egyszerű fekete-fehér csíkos short,egy fehér trikó és egy piros blézer van rajta.-Mert ez aztán sokkal jobban tükrözi azt,hogy ez egy óriáskoncert vagy micsoda.
-Összetettebb mint a te póló-short-cipő kombód.-próbálja utánozni ahogy flegma fejet szoktam vágni,de nem igen jön össze neki.Elképesztő mennyire imádom ezt a lányt.Az életem mellette egy percig sem unalmas-igaz amúgy se-,és tudom,hogy bármit elmondhatok neki mert az élete árán is megőrzi a titkaimat.Rég volt már olyan,hogy így megbíztam volna valakiben.
-Lányok öt perc!-kopogtat az ajtón Perrye. Hannah gyorsan beleugrik a ruhájába majd kibotorkálunk a színpadhoz.

A srácok már az utolsó számukat éneklik, a Show me love több százezer ember szájából visszhangzik,főleg itt a színpad mögött.Utánuk egy 10-15 perces szünet következik,majd én lépek a közönség elé.Buzgón szorongatom a csuklómon lifegő karkötőt ami ismét segít enyhíteni a szokásos drukkomon. Hannah mellettem egyfolytában csak a telefonját nyomogatja,lefogadom,Chris az a szerencsés akire ennyi időt szakít.Jut eszembe alig hallok mostanság felőle.Lehet megint el kéne indítanom Mishell nyomozót,hogy derítsen ki valamit.Fiaink befejezik a csodálatos koncertet és sorban robognak be a színfalak mögé.Kedves leszek így megdicsérem őket amiért ilyen jó koncertet adtak.
-Mishell,nem is vettem eddig észre,hogy neked hirtelen ekkora melleid lettek.-harsogja Max,mire minden TW tag szeme az én drága cickóimra tapad.
-Lehet rád is rád férne egy kis nagyobbítás odalent mert emlékeim szerint nem nagyon kell küszködnöd vele,hogy a gatyádba férjen.-rákacsintok majd próbálom elfojtani a nevetést meglepődött arca láttán.A többiek könnyeikkel küszködnek a nevetés miatt,én pedig nyugodtan a színpadhoz sétálok és átveszem a mikrofonom,mivel a szünet lejárt és én következem.

A koncert után mindenki gyorsan összébb szedi magát és már rohanunk is a fekete kisbuszhoz,hogy elvigyen a bulimennyországba.Esküszöm úgy viselkedek mint egy tinilány aki először megy el bulizni a szülei nélkül.
-Mishell nyugi már,úgy pörögsz mint a buszkerék.Még a végén kárt teszel magadban.-látom Nath-en,hogy amit befejezi a mondatot eljut a tudatáig mit is mondott.Nem veszem fel magamra mert már nincsen értelme ezen lovagolnom.Tisztában vagyok vele,hogy a kezelésekre még mindig el kell járnom,de nálam eddig tart ez az egész cirkusz.-Basszus ne haragudj nem úgy gondoltam...-kezd bele a mentegetőzésbe,de egy mosollyal jelzem,hogy semmi probléma.
-Én most jelzem előre,annyira részeg leszek,hogy valakinek haza kell juttatnia.-tereli a témát,Tom és most az egyszer hálás vagyok amiért megszólalt.
-Tom,téged minden buliból mi juttatunk haza.-Siva kissé szemrehányó,de mi mégis röhögünk rajta egyet.És ami a legviccesebb,hogy Tomot tényleg minden buliból mi visszük haza.Tény,hogy én is rohadtul részeg szoktam lenni,de eddig mindig a saját lábamon mentem haza.
-Én azért tudnék mondani pár példát,amikor téged kellett hazataszigálni.-mondja nevetve Max,drága Seev-nek. Szegénykémnek még válaszolni sincsen lehetősége mert ebben a pillanatban érkezünk meg.Már a kocsiban hallani a dübörgő zenét ami bennem egyből felpezsdíti a partiállatot és a szívem már zakatol.Szinte kilököm a kocsiból Hannah-t annyira elkap a lendület.
-Hé drágám,oké,hogy a benned lakozó partiállat kitörésre vár,de azért próbáld meg egy kicsit még kordában tartani.-mosolyog rám,és kék szemei ragyognak a klubból kiszivárgó fényben.
-Próbálom,de eluralkodik rajtam és olyankor nincsen megállás.-nevetem el a mondat felét,majd magammal rángatom a bejárat felé barátnőmet.

Már a jó ég tudja hányadik tequilámat iszom és még mindig csak egy picit érzem magam becsiccsentve.Ez talán nem is akkora probléma.Így legalább van lehetőségem megörökíteni ahogy lufikat eresztenek a több száz tomboló hírességre.

@mishellgoffic: amazing night. #goingbactothepartylife

Amint a képet feltöltöttem zsebre dugom a telefonom és elindulok a bárpulthoz egy újabb tequiláért.Tervem egyből kudarcba fullad mivel valaki megragadja a derekam és magához húz.Azonnal felismerem az illatát és hagyom,hogy kedvére ringassa a csípőmet az övével együtt.Szembe fordulok vele,rámosolygok mire ő egy puszit nyom az arcomra.
-Ki gondolta volna,hogy ma este Mishell Gray itt lesz és hulla részegre issza magát.-régi barátom fülig érő vigyort villant,egymillió wattos,hófehér fogaival.
-Ki gondolta volna,hogy pont Conor Maynard lesz az aki megjegyzi mennyire szeretek piálni.-most már én is vigyorgok.-De sajnos nem talált mert még nem vagyok totál részeg.
-Akkor ez ellen sürgősen tennünk kell.
-Én épp tenni készültem amikor VALAKI megfogta a derekam és nem engedett továbbhaladni.
-Még szerencse,hogy az a valaki én voltam,különben már régen egyedül iszogatnál nagy magányosan.Na irány a bár felé.-megfordulok és szép lassan átverekedjük magunkat a tömeged,s közben Conor egy percre sem engedi el a derekam.Mikor vele vagyok biztonságban érzem magam mert tudom,hogy bármi áron megvéd.Néha már kezdem azt érezni többet táplálunk egymás iránt mint barátság.Shell mégis hova kalandoznak a gondolataid.Conor csupán csak egy régi barát semmi más!Harsogja túl az üvöltő zenét,tudat alattim,de igyekszem nem figyelni rá,inkább átveszem a whiskyt amit Conor megrendelt.
-Mondjuk úgy,hogy kettőnkre.-kiáltja és felém emeli a poharát.
-Ezt meg,hogy értsem?-fogalmam sincsen mire célozhat ezzel.Sokszor ittunk már együtt,de még sosem mondott ilyet.Máris választ kapok a kérdésemre mert Conor ismét a derekamra teszi a kezét,közelebb húz magához és megcsókol.Nem ellenkezem,nyelvem rögtön az övét kergeti és minden tisztázódik bennem.

***

Az az este fenekestül megváltoztatott mindent.Egy hónap telt el azóta és bátran kijelenthetem,hogy boldog vagyok.Kívül belül más lettem és ez csakis Conornak köszönhető.A kezeléseimnek vége lett-egy időre legalábbis-és újra szabadnak érzem magam.A személyiségem természetesen a régi maradt,de ez az új szerelem előhozta a romantikus énem.Nem gondoltam volna,hogy valaha még kibújik az odújából.Csak egy csók kellett hozzá-és persze több éves barátság-,hogy azon kapjam magam,a kanapén ücsörgünk összebújva,popcornt majszolva,és közben valami nyálas,romantikus filmet nézünk.De valami ilyesmi a szerelem.Örülök,hogy végre a srácoktól is eltávolodtam,persze nem örökre és nem teljesen csak már túlságosan befásultam abba a közegbe és nem tett jót. Hannah természetesen még annak ellenére,hogy új házba költözött-nem merte megkockáztatni még egyszer a mókusinváziót-Brighton-ban ugyan úgy tartja velem a kapcsolatot,és ugyan úgy a legeslegjobb barátnőm.Ő volt az aki a legjobban örült a kapcsolatunknak.Mások nem igen örültek neki.Eleinte rengeteg utálkozó poszot,kommentet kaptam a "Mayniacs" csapattól,de ezzel ellentétben az én rajongóim milliónyi pozitív üzenetet hagytak.

-Bármennyire is nem szimpatikus neked ez a srác,egész hősiesen bánik a lánnyal.-imádom,hogy Conor egy filmet sem tud úgy végignézni,hogy ne lenne hozzáfűznivalója.

-Hidd el nekem,hogy elcsábítja a lányt és ott fogja hagyni.-egy újabb szem popcornért nyúlok,mikor kis romantikázásunkat a csengő zavarja meg.Kibontakozom Conor karjaiból és az ajtóhoz sietek.

-Hannah,Jézusom mi baj?-szegezem egyből a kérdésem az ajtóban sírdogáló barátnőmnek.

-Megcsalt.-csak ennyit mond és a nyakamba borul.Automatikusan magamhoz szorítom és próbálom vigasztalni.

-Jaj szívem nyugodj meg.Inkább gyere be és mindent elmesélsz egy tea mellett.-beljebb vezetem és leültetem a konyhába.Tudtam én,hogy jó ideje nincsen minden rendben Chirs és Hannah között.Akárhányszor beszéltek,Hannah lehangolt lett és alig lehetett újra megnevettetni.Egy részem érezte,hogy ez hamarosan bekövetkezik,de sosem mertem igazán belegondolni.
-Ki az Misell?-robog be a konyhába Conor.
-Most egy kicsit magunkra tudnál hagyni minket?-pillantásommal próbálom kitessékelni,ő pedig kötelességtudóan kilép a helységből.Felteszem a teavizet a tűzhelyre és leülök a pulthoz Hannah mellé.
-Ne haragudj,hogy így rátok törtem,de fogalmam sem volt hova menjek.-lesütött szemmel beszél hozzám,nekem pedig hatalmasat kell nyelnem,hogy nem bőgjem el én is magam.
-Mertél volna másra rátörni.Belehalnék ha nem nekem öntenéd ki a lelked.-próbálok egy kis mosolyt csalni az arcára,de továbbra is összekulcsolt ujjaira mered.-Na inkább mesélj el mindent.
-Azt se tudom hol kezdjem.-nagy levegőt vesz és kicsit összeszedi magát.-Emlékszel amikor megígérte,hogy utánunk jön Prágába,hogy lásson?
-Persze.De valami üzlet miatt elmaradt.
-Nem üzlet miatt maradt el.Meghívták egy puccos partiba és inkább odament.Ez igazából még nem is olyan tragikus,hanem az már annál inkább,hogy azután egyre furcsábban viselkedett,nem keresett,ha keresett akkor csak vitáztunk végig.És én már nem bírtam magammal,fogalmam sem volt miért van ez úgyhogy este mikor hazajött és elment fürdeni elkezdtem kutakodni a telefonjában és tele volt olyan sms-kel amik különféle lányoknak szóltak és mindegyik olyan volt,hogy fantasztikus volt az este meg ilyenek.Szóval utána rohantam a fürdőbe és kérdőre vontam mire ő elkezdett röhögni én pedig mondtam,hogy vége,összeszedtem az összes cuccom bedobtam a kocsiba eljöttem.-borzalmas érzés mindezt végighallgatni.Most már tudom milyen érzés volt Hannah-nak amikor én gyötrődtem ilyen dolgok miatt.
-Jól döntöttél Hannah,nem lett volna értelme tovább szenvedned miatta.-közelebb húzódom és letörlöm a könnyeit.
-Miért ilyen szemét minden pasi?-újabb könnyek potyognak le az arcán.Küszködök,hogy nehogy belőlem is kibukjon a sírás mert akkor aztán nem vigasztalódik meg sosem.
-Nem szemét mindegyik csak te épp egy rossz félébe botlottál bele.-kartávolságra elhúzódom és könnyes szemeibe nézek.-Fantasztikus lány vagy hidd el.Rajta kívül még van több ezer srác aki rajong érted.
-Szeretlek Mishell.-olyan lendülettel ránt magához,hogy meglepetésemben majdnem felsikítok.
-Én is szeretlek.-percekig ölelgetjük egymást mikor a teaforraló jelez,hogy a víz készen áll.-Gyere adok valami pizsama félét és az egyik háló a tiéd lehet egy jó időre.
-Conor nem fog kiakadni?Tudod azért mégis csak volt ami volt,és most vagy te.
-Ne aggódj nem lesz semmi baj.Elég nagy ez a ház hármunknak.-egy puszit nyomok a homlokára és magam után húzom az emeletre.Előkutatok egy pizsit a fiókomból és a kezébe nyomom.A mi szobánk melletti hálóba vezetem és kiveszek az ágyneműtartóból két párnát és egy paplant.
-Örök hála Shell.Nyugi csak ma estig zavargok itt hiszen mégis csak az az én házam.-kicsivel felszabadultabb,de még mindig nem látok egy aprócska mosolyt sem.Ebben a lelki állapotban nem is várom tőle.
-Addig maradsz ameddig szeretnél.A fürdőben van mindent megtalálsz amire szükséged van.
-Rendben,köszönöm.-rámosolygok majd mikor ő is egy mosolyfélét villant felém kilépek és becsukom magam mögött az ajtót.
Furcsa ez a szerepcsere számomra.Eddig mindig én voltam a sértett, Hannah pedig az aki lelket öntött belém.Most meg én vagyok a lelki szemetes.De hát ez egy igaz barát dolga.Visszasuhanok a nappaliba ahol Conor a sztárhíreket nézi.Lekucorodom mellé és kezeit máris a derekamon érzem.
-Hannah-t megcsalta Chris.
-Sajnálatos.-mondja egyhangúan a TV-t bámulva.
-Lehetnél kicsit együtt érzőbb.-korholom.
-Ne haragudj,de nekem Hannah felé teljesen megszűnt minden érzés és egyebek.
-Jó nem is azt mondtam,hogy borulj a nyakába és sírjatok együtt.
-Számomra ez a helyzet olyan,hogy a sors egyszer visszavág és úgy tűnik ez most következett be.
-Mindenki követ el hibákat.
-Amiért meg is kapja a büntetését.-erre már csak a szemem forgatom.Tudom,hogy úgy sem fog egy jó szót szólni ehhez az egészhez.Végül is megértem,de legalább tartaná tiszteletben,hogy Hannah a barátnőm.-Tudod,hogy utálom amikor a szemed forgatod.-fenyegető pillantást vet rám majd egy lendülettel az ölébe húz,úgy,hogy lovagló ülésben ülök.Megint a szemem forgatom mire ő belecsíp a fenekembe.
-Én meg utálom ha a fenekem csipkeded.
-Addig örülj amíg csak csipkedem.-sunyin vigyorog rám,aztán egy újabb lendülettel úgy fordul a kanapén,hogy alatta legyek.Homlokát a homlokomnak támasztja,s egy darabig csak nézünk egymás szemébe.Nem bírok magammal és a pólójánál fogja közelebb húzom,hogy mellkasa az enyémhez érjen majd megcsókolóm.Rögtön visszacsókol.Kezem a hátát simítja,ő pedig az én pólóm szegélyével babrál.Megadom magam és engedem,hogy levegye rólam a pólót.Úgy tűnik mégis tartogatott valami pozitívumot ez az este.

***

Két hét elteltével újra kezdődik az ide-oda utazgatás,immár a fiúk nélkül.Meglepő,hogy mennyire hiányoznak.Egy év együtt töltött idő azért sok ahhoz,hogy ne hiányoljam a jelenlétüket az életemből.Szerencsére Brooklynban újra látom őket.Hogy miért megyek én Brooklynba?Hát azért mert az idei MTV VMA-n négy kategóriában is jelöltek.Ismét egy olyan este ahol tömérdek híresség tolong a vörös szőnyegen.Egyetlen dolog vigasztal méghozzá az,hogy a srácok is ott lesznek,Hannah is ott lesz,Conor is ott lesz szóval nem leszek egyedül.
-Kérjük kapcsolják be öveiket,a gép hamarosan leszáll.Köszönjük,hogy velünk utaztak.Viszont látásra.-a légi kísérő hangjára mindenki felkapja a fejét és buzgón csatolja be az övét.Kénytelen voltam egyedül jönni,mert már mindenki Brooklynban van. Hannah elküldte a hotel címét ahová mennem kell,de bízom benne,hogy Perrye lesz olyan kegyes hozzám és kijön elém.Fontosnak tartotta,hogy elkísérjen a díjátadóra mert valami menedzseri munkakörbe beletartozik,hogy itt kell lennie.

Miután átvettem a csomagjaim-és nagy nehezen átverekedtem magam a fotósok nagy részén-a reptér előtt álldogálok és izgatottan keresek egy apró,barna hajú,negyven év körüli nőt akit a menedzseremnek hívok.Nagy megnyugvásomra megpillantom ahogy fejvesztve rohan felém kezében egy hatalmas táskával.
-Ne haragudj Mishell,hogy így megvárattalak,de a fejem ezer felé szakad és már azt sem tudom milyen nap van.-hadarja el két puszi között.
-Nyugi Perrye én is csak most értem ide.-mosolygok rá.
-Huhh akkor jó.Gyere menjünk mert már alig várják a többiek,hogy lássanak.-kihúzom a bőröndöm húzókáját és követem Perrye-t a kocsiig.

Hihetetlen,hogy a fiúk sosem fognak felnőni.Abban bíztam,hogy talán mostanra kicsit megkomolyodnak mivel itt azért kell valami modort mutatni.Nem véletlen az sem,hogy méregdrága ruhákba bújik minden híresség.Apropó a külső.Fogalmam sincsen mikor voltam ennyire puccba vágva. Perrye ragaszkodott hozzá,hogy Hannah és én mindenféleképpen Práda ruhákba bújjunk. Barátnőmön egy barackszínű,igen bátran kivágott hosszú ruha van,rajtam pedig egy sötétkék,szintén földig érő ruha,a hátulján pedig kövekkel kirakva a kivágás. A srácok sima öltönyt vettek fel,nekik szerencsére nem kell annyit gondolkodni a ruhán mint nekünk.Szép lassan megérkezünk a helyszínre,a kocsi lefékez mi pedig sorban kiszállunk.A rengeteg vakutól azonnal megvakulok és csakhogy nem orra esek.Még szerencse,hogy Hannah mellettem van és belé tudok kapaszkodni.Fantasztikus belépő Grey gratulálok.
Villámgyorsan összeszedem a gondolataim és egy mosolyt erőltetek magamra,hogy azért jól fessek majd a sztárfotókon.A biztonság kedvéért továbbra is Hannahba kapaszkodom és szép lassan elindulunk befelé a csarnokba.Ki gondolta volna,hogy pont az 1D-s srácokba ütközünk bele.Pont azelőtt a paraván előtt állnak ahol általában fotózni szokták a sztárokat az ilyen eseményeken.Lélekben már felkészülök rá,hogy balhé lesz mivel most a The Wanted is itt van és mint tudjuk ha három méternél közelebb kerülnek egymáshoz ott már gond van.
-Nicsak kit látnak szemeim?!-villogtatja rám hibátlan mosolyát Zayn.
-Hogy történhetett meg ilyesmi,hogy Mishell Gray-t és a csürhéjét jelölték akármire is?-hidegrázást kapok Harry hangjától.Nem tudom eldönteni,hogy a nagyképűség vagy az undor több a hangjában.
-Nekünk legalább van itt keresnivalónk.-szól közbe nagy meglepetésemre Jay.
-Ugyan kérlek.Több ujj van egy kezemen mint nektek díjatok.-fokozza tovább a feszültséget Louis.
-Nekem meg több lábam mint összeseteknek agytekervénye, na most takarodó, áthaladnánk.-a stílusom nem gyengén lekezelő és most hálát adok istennek,hogy ezt soha nem neveli ki belőlem senki/semmi.
-Nos uraim ilyen egy kielégítetlen nő.-mondja Harry fanyarul vigyorogva. Gyorsan pörög az agyam,hogy mit is mondhatnék,de Hannah beelőz és akkorát bemos Harrynek,hogy ő a földre esik.Tátott szájjal bámuljuk a kezét fájlalom szőkeséget.A vakuk még vadabbul villognak én pedig nem tudom hova tenni ezt az egészet.Számomra a világ megáll és már csak azon tudok gondolkodni ebből a balhéból,hogyan mossuk ki magunkat...

Liebster

Hatalmas örömben lubickol pici szívem,ugyanis ez a blogom is megkapta az első díját.Nem is tudom hogyan köszönjem meg drága barátnőmnek akitől ez már a második.És így laza talán már egy hónap után végre eldicsekszem a díjammal.Nos hát akkor kezdjük is...:)

Szabályok:

1, Írj magadról 11 dolgot.

2, Válaszolj 11 kérdésre.

3, Tegyél fel 11 kérdést.

4, Küldd tovább 11 embernek.

11.Dolog rólam.
1.Imádom az Ötven Árnyalat sorozatot(egész nyáron azt olvastam).
2.Pestre fogok járni suliba.
3.Végre teljesen felhőtlen a kapcsolatom a legjobb barátnőmmel.
4.Pár napja kaptam egy kutyát,négy hónapos,halál cuki.
5.Jelenleg alkotói válságban szenvedek.
6.Imádom a nagy macikat.
7.Mostanában egyre többet hallgatom Lana Del Rey-Summertime Sadness című dalát.
8.Jelen pillanatban arra várok,hogy kedves barátnőm válaszoljon.
9.Kedvenc idézetem..."Be a lady,not a bitch."
10.Gyűlölöm ha egy ember kétszínű.
11.Utálom a macskákat.

11.Válasz
1.Van valamilyen tartós betegséged?
-Nincsen
2.Kedvenc sampon?
-Garnier Ultra Doux.
3.Ha lehetne egy esélyed,hogy találkozz kettővel a kedvenc sztárjaid közül akkor kikkel találkoznál?
-Demi Lovato, Thomas Parker.
4.Téged is idegesít,hogy ilyen rossz minősége van a Liebster díjnak?Engem nagyon..
-Őszintén szólva eddig nem is nagyon figyeltem meg milyen a kép csak beillesztettem és kezdtem válaszolni a kérdésekre meg ilyenek:)
5.PLL,Teen Wolf vagy TVD?
-Nem akarok nagyon gáznak tűnni,de nem nagyon tudom mi az a TVD,a Teen Wolf-ról már hallottam,de annyira nem keltette fel az érdeklődésem.PLL-t pedig alap számomra mert ki ne akarna látni egy ilyen rohadt jó sorozatot.
6.Szoktál gondolkodni napközben (suliban/munkában/sétálás közben/stb..)azon,hogy mi lesz a blogod következő fejezeteiben?
-Szoktam gondolkodni rajta,de olyankor soha nem jönnek jó ötletek.Általában csak akkor amikor olvasok vagy ilyenek.
7.Meddig tart megírni egy részt?
-Huhh hát van,hogy nekikezdeni is beletelik egy hónapba,de ha nagy nehezen neki látok akkor vagy egy nap,vagy pár óra.Attól függ mennyire jön rám az alkotási vágy.
8.Kedvenc író?
-Annyira ezen még nem gondolkodtam el,de ha választanom kéne akkor E L James.
9.Rihanna vagy Miley Cyrus?
-Részemről egyik sem.Miley azt az utat járja amit Rihanna. Botrányt csinál,undorítóan viselkedik és egyáltalán nem való példaképnek.Csak a legszánalmasabb,hogy ezek mellett elvárják,hogy az emberek lássák az érzékeny oldalukat.
10.Neked is nehéz kitalálni 11 random kérdést?
-Ha tudnád hány éven keresztül agyalok egy kérdésen :D
11.Olvasod a blogom?
-Aki nem olvassa a blogod az egy világi hülye!!!

11.Kérdés
1.Kedvenc blogod az olvasottak közül?
2.Szám amit a nyáron legtöbbet halgattál?
3.Szerinted mitől lesz egy sztár példaképhez méltó?
4.Volt már olyan film ami annyira tetszett,hogy többször is megnézted?
5.Van Ask.fm-ed?Ha igen használod is?
6.Mit jelent számodra az igaz barát?
7.Mire költöd általában a pénzed?
8.Emlékszel,hogy mi volt az amiért elkezdtél írni?
9.Van valami terved az írással azon kívül,hogy kiblogolod?
10.Szoktál írás közben zenét hallgatni?
11.Hány blogot olvasol jelenleg?

Akiknek küldöm:
R.W 
S.T
Csajszii TW-1D

Chill

Nem húzom sokáig az időt itt az új rész:) Nem nagyon vagyok megelégedve vele,de legalább hosszú lett.Jó olvasást...KOMIZZATOK!

22.fejezet
Hajnal három és én még mindig csak forgolódom.Egyszer melegem van egyszer meg fázom.Embernek lenni szar.De tényleg.Izzadsz,böfögsz,fingasz,a tested gusztustalan dolgokat ad ki magából ami cseppet sem jó látvány.Emellett folyamatosan enned kell,de közben legyél jó bőr mert különben szűz maradsz örök életedre.Én nem vagyok szűz mégis gondjaim vannak az evéssel.Vajon képes leszek valaha megenni egy egész tál ételt bűntudat nélkül?Talán egyszer igen.Legalább is bízom benne.

Hirtelen ébredek imádott telefonom ébresztésére.Fóka módjára csapkodom az éjjeli szekrényt a telefonom keresve,de rájövök,hogy az ágy másik oldalán van.Elhúzom a kis nyilat a képernyő alján és máris újra csend van.Nagyot nyújtózom,majd (isten tudja hogyan)kimászok az ágyból.Elhaladok a nyitott erkély ajtó előtt és azzal a lendülettel meg is hátrálok.Egyszerűen fantasztikus a kilátás a szobámból.Nem hagyhatom ki muszáj posztoljam Instagramra.

@itsmishellgray: A legjobb választás volt ez a szoba.*-*#beautifulmorninginRio

Pár percig még nyomogatom a telefonom majd rádobom az ágyra és ismét a tájban gyönyörködöm.Annyira megnyugtató ez az egész látvány.De várjunk mióta is lettem ilyen érzelmes.Hé!Hiszen te vagy Miss.Acél Gray,harsogja a tudatalattim.Néha annyira bekussoltatnám amiért folyton igaza van.Kemény külső,gyenge belő,de erről senkinek sem kell tudni.Egyedül Hannah az aki át lát rajtam mint a szitán.Előtte nincsenek titkaim.Na jó egy kettő van,de azokról tényleg senki sem tud.
-Anyukád imádta reggel a tengert nézni.-karol át a frászt hozva rám Perrye.
-Tudod mennyire nem szeretek erről beszélni.Túl sok emlék,túl sok fájdalom.Nincsen rá szükségem.-húzom el a számat és bontakozok ki menedzserem öleléséből.Lehuppanok az ágy szélére és onnan méricskélem Perrye-t ahogy bámul kifelé.Hihetetlen mennyire fitt a korához képest.Borzalmas belegondolni,hogy mennyire gondterhelt belül.Foglalkoznia kell hét idióta,botrányos sztárral,azzal,hogy minden elcseszett helyzetből kimentsen minket,munkát adjon a seggünk alá és pátyolgatja a karrierünket.Emellett még képes magával is törődni.Rengeteg közös van bennük anyámmal.Ha nem kellene dolgozniuk belehalnának a semmittevésbe.
-Mit nézel rajtam annyira Shellee?-ránt vissza az itt-és-most-ba Perrye.
-Semmit csak merengek.-mosolygok.
-Figyelj drágám van valami amit megszeretnél beszélni?
-Jézusom Perrye ez olyan  mintha 17 lennék és a fiúkról beszélnénk.-könyörgöm 23 éves vagyok csak tudom kezelni a magánéletem egyedül.
-Mishell én csak megakarlak fejteni.Kezdem azt érezni,hogy teljesen kizársz az életedből.
-Perrye!A nap 24 órájában egy légkörben vagy velem.Ha akarnálak se tudnálak kizárni az életemből.
-Én csak próbálok egy részt visszaadni neked édesanyádból.-ettől soha nem fogunk elkanyarodni.Anyám volt a mindenem,de most már szeretném őt elengedni és nem folyamatosan őt emlegetni.Épp elég nehéz megállni,hogy ha eszembe jut ne bőgjem el magam.
-Légyszi.Zárjuk ezt le.Inkább beszéljünk arról mit kell csinálnom ma?!-terelem a témát,ez a legjobb taktika.
-Rendben!-el sem hiszem.Sikerült témát váltani.-Reggeli után lenne egy fotózás.Első és az utolsó fotózás a turné alatt.És utána az egész nap a tiéd.
-Oké.Akkor felöltözöm és lemegyek.-Perrye bólint majd kimegy a szobámból.Végre egy nap amikor én döntöm el mit csinálok.Legalábbis majdnem.
Feltúrom az egész bőröndöm egy rohadt pólóért és egy nadrágért.Magamra varázsolom őket majd megszáguldok a fürdőbe.Értelmes fejet és vállalható külsőt alkotok magamnak és lemegyek reggelizni.

Már mindenki lent van és fogyasztja a reggeliét.Max és Jay egy szelet sonkán vitatkoznak,Tom és Seva pedig elmélyülve társalognak. Hannah és Nathan pedig a telefonjukat bújják.
-Jó reggelt.-köszönök mindenkinek majd leülök Hannah és Jay közé.-Milyen volt az esti buli?
-Elment.-vonja meg a vállát Max és mindenki helyesli a válaszát.Mi van ezekkel?Amióta lejöttem egyből elkomorodott mindenki.Remélem nem ez lesz minden egyes közös kajálásnál.A semmiből megjelenik mellettem a pincér és leteszi elém a reggelimet.Fantasztikusan néz ki,de nem vagyok biztos benne,hogy két falatnál több megy le.Felpillantok és a többiek nagyra nyílt szemmel merednek rám.Ilyen nincs.Valahányszor majd kaja közelébe kerülök úgy fognak rám meredni mintha idegileg instabil lennék?!
-Muszáj ezt?-ejtem kezem az asztalra és megvetően nézek rájuk.-Mostantól mindig ez lesz ha enni láttok?
-Sajnáljuk Mishell,de ez még eléggé zavaros nekünk.-szólal meg a többiek helyett is Jay.
-Micsoda?Az,hogy problémáim vannak a kajával?És akkor mi van?Gyógyulok.Nem kell úgy kezelni mint egy öt évest akinek nem megy könnyen az evés.Tudjátok rajtam kívül még több millió ember él így és őket a barátaik támogatják nem pedig lenézik.De úgy tűnik ti nem vagytok a barátaim.-kezembe veszem a tányérom és felállok az asztaltól.
-Mishell!-fogja meg a karom Hannah.
-Hagyjál!-kirántom a kezem és továbbmegyek.A medence melletti asztaloknál telepszem le.Még sem volt olyan jó ötlet ezekkel folytatni a turnét.Nem értem őket.Miért kell ebből akkora nagy dolgot csinálni?Ez az én problémám nem az övék.Megoldom magamtól is.
Veszek egy nagy levegőt,megrázom a fejem majd nekilátok a reggelimnek.Bármennyire is szeretnék többet enni nem megy.Már így is kényelmetlenül tele vagyok.Aligha megettem a tányéron lévő kaja negyedét.
-Jól vagy?-Seev helyet foglal a mellettem lévő üres széken és az asztalra könyököl.
-Miért vagy kedves velem?-leteszem a kezemből  az evőeszközöket és nagy szemmel meredek rá.
-Mert a barátod vagyok Mishell. És semmi okom arra,hogy utáljalak.
-Ez kedves tőled Seev.-mosolygok majd erősen magamhoz szorítom.
-Khmm.-eltávolodom Sivától és felnézek az előttünk tornyosuló srácokra.-Leülhetünk?-mutat az egyik székre Max.
-Ha muszáj.-vonok vállat.Ezek olyanok mint a Twitteres követőim.Minden mozdulatomat követik.
-Csak azt szeretnénk mondani,hogy sajnáljuk az előbbi viselkedésünket.-erőlteti ki a szavakat Tom.
-És megígérjük,hogy többet nem fordul elő.-mondják egyszerre.
A rohadt életbe!Miért van nekem ilyen jó szívem,hogy megbocsájtok mindenkinek.Talán azért mert nem szeretnéd a turné hátralévő részét utálkozással tölteni te hülye???Förmed rám a tudatalattim.Esküszöm lassan az őrületbe kerget ez a hang a fejemben.Bekussolhatna és örülhetne,hogy bejárja a világot.
-Én pedig megígérem,hogy ezentúl nem fogtok látni se sírni,se panaszkodni,se kiabálni.Ha mégis megtörténne borítsatok le egy vödör vízzel.-próbálok kicsit enyhíteni a feszültségen és látszólag sikerült is.
-Ne ígérj olyat amit nem tudsz megtartani!-kacsint rám Hannah majd beleiszik a narancslevébe.
Gúnyosan vigyorgok rá egyet és elengedem a kijelentését a fülem mellett.Végre egy kicsit megint minden olyan mint régen.Vagyis majdnem.
-Shellee indulhatunk?-robog ki a hotelből Perrye,kezében hatezer szatyorral.Biztos a fotózás kellékei.Felkapom a telefonom és kipasszírozom magam Max széke és az egyik oszlop között.
-Shellee?!Ez meg milyen becenév?-gúnyolódik Nathan.
-Olyan név,hogy ha még egyszer kiejted a szádon kitépem a nyelved és felvarrom a homlokodra.Majd érkezem.Sziasztok.-intek és egy puszit nyomok Hannah arcára majd csatlakozom Perryehez.

Ha jobban belegondolok,voltaképp én nem is vagyok igazi modell.Le sem szerződtem egyetlen modellügynökséggel sem és mégis milyen "modell" az aki nem járt bemutatókra (maximum nézőként).És egyébként is minden híresség valamilyen téren modell is hiszen például a srácokról is készültek már fényképek jó pár alkalommal mégsem jelentik ki,hogy ők modellek.Leszámítva Siva.
-Miss.Gray kérem foglal helyen ezen széken.A sminkes hamarosan érkezni.-makog nekem a hihetetlenül helyes azt hiszem Julio?! Nem nagyon tudom kit,hogy hívnak,de édes az akcentusuk.Perrye kezébe tuszkolom a táskámat és leülök a velem szemben lévő székre.Tipikus smink tükör van végig a falnál.Körülöttük világító gömbökkel...mindig is szerettem volna egy ilyet,de túl lusta voltam beszerezni.
-Ciao bella!!-tipeg felém egy Tomnál négyszer vékonyabb,és három fejjel alacsonyabb,barna hajú,buzis hangú fickó aki nem más mint Mario. Nem enyhén meleg a csávó,de ezer éve ismerem.Az első koncertemen ő volt a sminkesem és utána még dolgozott velem pár évig,de megismerte Alexet akivel azóta is boldog házasok.Eszméletlenül nagy a srác és bármiről lehet vele dumálni.
-Mario!Ezer éve nem láttalak.-pattanok fel a székemből és két cuppanós puszit nyomok az arcára.Megölel majd kartávolságra eltol magától,de a kezét nem veszi le a vállamról úgy méreget.
-Mamma mia nem változtál semmit.Csak egy ici-picit megnőttél,de ezen kívül semmi újdonság.Meg persze ezek a firkák itt rajtad!Mi ez kérem szépen?-fintorog és a kezemen lévő tetkót vizsgálgatja.Remélem nem veszi észre az alattuk lévő sebeket mert semmi kedvem újra belemerülni ebbe az életszakaszba.
-Szerintem inkább varázsolj át emberré mert a fotós nem a legtürelmesebb ember a világon.-kikapom a kezeim az övéiből és leülök a székembe.Marionak felcsillan a szeme és máris elfeledkezik a tetkóimról.Kinyitja a sminktáskáját ami inkább bőrönd mint táska és nekilát a munkának.
-Emlékszel még mit szoktam ilyenkor mondani?-nyávogja,de tőle ez már megszokott.
-Az arcod legyen a vászon...
-Te pedig Da Vinci.-fejezzük be egyszerre a mondatot amit elkezdtem.
-De drágám ugye tudod,hogy ez akkor sem rímelt amikor kitaláltad és még most sem rímel.-nézek rá a tükörből nevetve.
-Jaj szivi ez ettől lesz egyedi!-mondja a maga fura módján.Csak mosolygok egyet és átadom neki a terepet.
Mario egy egyszerű sminket készített nekem,de a fejem jobb oldalát kék és ezüst csillámmal borította be.Úgy érzem magam mintha lehány volna egy csillámpóni.Ezt az érzést egyből meg is osztottam követőimmel.

@MishellGray:Most már tudom milyen ha leokád egy csillámpóni.:( #fuckingshitmakeup

Háromra visszaérünk a hotelbe és végre levakarhatom a hatvan kiló csillámot a fejemről.Bemegyek a lakosztályomba és a fürdő felé viharzok.Nagy lendülettel benyitok és megpillantom életem legnagyobb hibáját.Tomot.

-Mi az a te lakosztályodban nincs víz?-karba tett kézzel nekidőlök a mosdókagylónak és várom a válaszát.

-De van csak nálad a legnagyobb a kád és azt hittem tovább leszel el.

-Egyáltalán minek fürdesz te délután háromkor?-értetlenkedek tovább.

-Mert Maxel elkezdtünk focizni és totál koszos lettem ezért.-vigyorog tipikus Parker vigyorával.Nem!Mishell koncentrálj nem  törheti meg ismét a falat körötted.Vicsorog a tudatalattim és ismét igaza van.

-Hát akkor remélem nem zavarlak ha levakarom magamról a sminket.-a tükör felé fordulok és és kiveszek egy vattapamacsot a kis kosárból és a fél tubus sminkelmosót rányomom.Kénytelen vagyok közelebb hajolni a tükörhöz mert akkora pult választ el,hogy messziről nem látom rendesen magam.Végig magamon érzem Tom tekintetét.Kezd egyre irritálóbb lenni.Megértem,hogy rég volt nővel és kissé kanos,de ne rajtam élje ki a vizuális igényeit.Megmosom az arcom,megtörlöm és egy új sminket varázsolok magamnak.

-Lassan olyan lesz a bőröd mint a mazsola.Összeaszott.-rezzenéstelen arccal beszélek hozzá és közben a szempillaspirállal ügyeskedem.

-Kösz,hogy szóltál mert totál elvesztem a látványodban.-szememet forgatom a kijelentésére,ő pedig egy mozdulattal feláll.Nem fogok hazudni Tom még mindig eszméletlenül jól néz ki.Lopva tekintek rá nem akarom,hogy még a mostaninál is jobban elhiggye,hogy jó pasi és,hogy zavarba tud hozni.-Ide tudnád adni a törölközőm?

-Dolgom van!-mutatom fel a szempillaspirálom.Nem vagyok a kutyája.

-Tudod Mishell még mindig rosszul álcázod,hogy zavarban vagy.-vigyorog rám kajánul és magára tekeri a törölközőjét.

-Tom!Képzeld jó pár meztelen pasit láttam és nem fogok pont tőled zavarba jönni.-visszacsavarom a szempillaspirált és szembe fordulok Tommal.Miért néz ki ilyen jól?Egyetlen apró mozdulattal a földre juttathatnám azt a törölközőt és akkor...Akaratlanul is az ajkamba harapok,de egyből észhez térek.Hannahnak igaza van.Hiányzik a szex és ezért vannak ilyen gondolataim még ha arról a személyről van szó akitől a hideg ráz.

-Hallottad már azt a szólást,hogy "Akit az Isten neked szánt,azt még az ördög is utánad tolja talicskán"?-lépked egyre közelebb és olyan közel ér,hogy érzem a tusfürdő illatát.Csak ne csókoljon meg mert akkor elgyengülök és visszacsókolok.

-Sajnos ez a mi esetünkben nem így van.-eltolom magamtól és a kezem vizes lesz a testétől.-Menj vissza a szobádba addig amíg szépen kérlek.

-Te tudod.Pedig megvolt az esélyed,hogy mindez a tiéd legyen.-végigmutat magán és elhagyja a lakosztályt.Egy újabb akadály elhárítva.Leengedem a vizet és kimasírozok a fürdőből.Rávetődöm az ágyra és percekig a plafont bámulom amikor egy korszakalkotó ötlet jut az eszembe.

*Hannah szemszög*

Pont megdöntöttem volna a rekordomat a Doodle Jump-ban amikor Shell küldött egy sms-t,hogy azonnal robogjak a szobájába.Szóóóóóval lemásztam az ágyról és most épp drága barátnőmhöz tartok a folyosó végére.Még az ütő is megáll bennem amikor látom Tomot kijönni Shell szobájából.Mi a szent eget keres ez ott bent.Ráadásul csak egy törölköző van a derekára tekerve semmi más.Tovább haladok a folyosón szembe vele és elállom az útját.

-Helló törpe.-vigyorog rám.

-Ne cikizz a magasságommal létra.Egyébként mit kerestél te Mishellnél?

-A szexuális vágyait.-felvonja a szemöldökét és továbbmegy.Próbálom elengedni ezt a két szót a fülem mellett mert ennyire részletesen nem érdekelnek a történések.Benyitok barátnőm szobájába és ledobom magam mellé az ágyra.

-Először is:mit keresett Tom nálad az elmúlt pár percben?-térek egyből a lényegre.Ismerem eléggé ahhoz,hogy tudjam mikor mond igazat úgyhogy könnyű dolgom lesz.

-Amikor megjöttem bementem a fürdőbe és ő már ott ázott a kádban én meg kitessékeltem.-hmm nem a teljes igazság,de megteszi.-Szóval a korszakalkotó tervem a következő.Mivel mindketten kissé partiszomjasak vagyunk...

-Várj!Már értek mindent.-felpattanok és elindulok az ajtó felé.-Nyolcra mindenki elkészül és életünk legjobb estéjét fogjuk átélni.Szólok a srácoknak.Persze,ha akarod,hogy jöjjenek.

-Nincs gond vele ha jönnek.-von vállat.

-Akkor majd este kopogtatok.Puszika.-kinyitom az ajtót és kislisszanok rajta.Totál bepörögtem a parti gondolatára szóval ma este beleadok mindent.

*Mishell szemszög*

Fél hét.Ideje lenne készülnöm.Lezárom az IPadom és bemegyek fürdőbe.Gyors hajmosás és tusolás után törölközőbe csavarom magam és keresek valami alkalomhoz illő ruhát.Rádobálom az ágyra és megszárítom a hajam.Egy óra alatt partiképesre varázsolom magam és Hannah már kopog is.Bedobálom a fontos dolgokat a táskámba és kinyitom az ajtót.Alaposan végigmérek mindenkit és becsukom magam mögött az ajtót.Hannah ruhája fantasztikusan jól néz ki.El fogom csórni tőle az biztos.

-Indulhatunk?-mér végig alaposan Jay.Bólintok,belekarolok Hannahba és elindulunk a lifthez.

Continue

Hát nem tudom elég hossz lett e,de majd eldöntitek:)Kommentelni ha akartok ha nem KÖTELEZŐ!!!

Csóóóók:)

21.fejezet
Nagyjából már hajnali három-négy körül járunk és még mindig ezt a szar játékot nyomjuk.Komolyan kár volt megvennem és megmutatnom Hannahnak.
-Amúgy ha jobban belegondolok te már lassan egy éve nem szexeltél senkivel.-jelentette ki Hannah meg nem szakítva a képernyő bámulását.
-Ugye nem ezen gondolkodtál idáig?-nevettem.
-Most jutott csak eszembe.Tudod az epertől és a pezsgőtől mindig erotikus gondolataim lesznek.
-Te nagyon hülye vagy.És egyébként is ebben az egy évben nem pont a szexel voltam elfoglalva.
-Drágám én lassan egy hónapja nem feküdtem le senkivel és alig birok magammal.
-EGY HÓNAPJA?Amíg én ott voltam ahol te pasiztál?És eddig miért nem tudtam róla?-akadtam ki.
-Azért mert csak futókalandjaim voltak.Buliztam minden este csak,hogy eltudjam terelni a gondolataim Nathanről,és összeszedtem mindig valakit.Kicsit ilyen ribanc életet éltem.Apropó buli.-vonogatta szemöldökét.Egyből tudtam mire akar kilyukadni és egyáltalán nem akartam,hogy kilyukadjon oda ahova nem akarom,hogy kilyukadjon.
-Nem,nem,nem,nem ééés nem.Semmi kedvem egyből a hírekben szerepelni úgy mint"Mishell Gray kijött a rehabról és egyből beleveti magát az örült ivászatba és bulizásba".És egyébként is hajnal háromkor senki se olyan hülye még mi se,hogy elindul bulizni.Ilyenkor már a klubokban is csak szar zenét nyomnak mert a dj hulla fáradt.
-De van egy hely ahol nem.-ördögi mosoly.Utálom az ördögi mosolyt.Karon ragadott és felrángatott a földről.

Úgy tűnik mégis van két olyan hülye aki hajnali háromkor indul el bulizni.És úgy tűnik van egy hely ahol még hajnalok hajnalán is jó a buli.Ez pedig nem más mint az U.F.O.Itt minden pia eredeti és tuti a hulla részegség.Most járok itt elsőnek és máris imádom.Kezdésnek vettem is egy U.F.OShot wodkát amit egy húzásra lenyeltem.Természetesen megtette a hatását és újra a sötétség uralkodott az elmémben.

***

Milyen gyorsan repül az idő.Egy évvel ezelőtt még a Timberline Knollsban ültem és hallgattam a pshiológusom idióta tanácsait amik végül is az életemet mentették meg a saját elmémtől.Most pedig itt vagyok a ruhahegyek között és csomagolok mert úgy döntöttem folytatom a turnét ott ahol abbahagytam.Felmerül a kérdés bennetek,hogy vajon a fiúkkal együtt folytatom e?Igen ők is jönnek velem bár ezúttal ez teljesen más lesz mint akkor.Nem lesz e kínos,hogy azokkal az emberekkel leszek megint összezárva akik miatt a rehabra kerültem és nem érzek e gyűlöletet amiatt,hogy ez idő alatt egyszer sem kerestek?Kínos nem lesz abban biztos vagyok.Megtanultam már kezelni az ilyen helyzeteket.Egy kis egészséges gyűlölet van bennem,de az mindenkinek kell.Az vigasztal a legjobban,hogy életem értelme Hannah ott lesz velem és ennél több nem kell.Kicsit rátérve Hannahra,az elmúlt egy évben összeismerkedett egy nagyon aranyos,kedves,hűséges és megértő sráccal,Chrissel.Én voltam az első akinek bemutatta és ha én azt mondom jó lesz az tutira így van.Nekem még mindig nem sikerült megtalálni a szerelmet,de ez most a legkisebb gondom az életben.A karrierem az első pont ezért folytatom a turnét.Rióban lesz a "nyitó" koncert ami egyben egy albumbemutató is ugyanis elkészült az "első" albumom melyet #MISHELL néven dobtunk piacra.Hát igen történt egy s más ezalatt az idő alatt.

Amikor egy turnéra pakolok a ház úgy néz ki mint ahol bomba robbant.A ruháim szanaszét,mindenhol cipők,táskák,sminkek.A gardróbomról meg ne is beszéljünk.Borzalmas.Éjfélkor indul a gépem Rióba és még egy cuccom sincsen a bőröndbe.Persze ezt a pillanatot is közölnöm kell a instagrammos követőimmel.Telefon,kamera,posztolás.

@MishellGray: Gray kisasszony csomagol:3 

Hogy ezer százalék legyen,hogy nem fogok elkészülni ebben a pillanatban még Marta is a takarító betoppan.Miért is ne?!Úgy sincsen semmi dolgom.

-Marta!Megkértem,hogy ma ne jöjjön takarítani mert csomagolnom kell.-rohantam le a lépcsőn.

-Tudom drágám csak gondoltam hozok neked egy kis frissítőt meg egy kis útravalót.-Marta az az ember aki akkor is ad amikor már nincsen miből.Kiskorom óta a Gray családnál dolgozik és amikor a szüleim meghaltak megesküdött,hogy élete végéig szolgálni fog engem.Nagyon imádom,a világ legtisztább szívű embere.

-Nagyon köszönöm Marta,de ennyi kaja megromlik mire Rióba érek.-néztem bele az édességgel teli zacskóba.

-Nem baj kedvesem legalább lesz.Tudok segíteni valamiben?

-Köszönöm nem.A legjobb lesz ha most megyek vissza pakolni.

-Persze,persze nem is zavarom jó időtöltést.Viszlát kedvesem.

-Viszlát.-becsuktam az ajtót és indultam vissza kezdeni valamit a gardróbban uralkodó katasztrófával.

***

És ismét újra itt.El sem hiszem.Rio nem változott túl sokat az elmúlt egy év alatt.A srácok viszont annál többet.Maxnek van barátnője,méghozzá Michell Keegan. Hmm milyen érdekes.Még egy Mishell. Vonzza az M betűs lányokat.Tom összeszedett valakit,de nem volt több egy hónapnál. Jaynek megszületett az unokahúga Isabell.Nagyon kis édes baba. Siva még mindig boldog párkapcsolatban él Nareeshaval. Nathan továbbra is Hannah-t gyászolja amiért szakítottak.Érdekes Nathan dobta Hannaht mégis ő gyászol.Érdekes egy ember mit ne mondjak.És ne felejtsük ki a sorból kedves menedzserem aki egyben a nagynéném is mégis évente ha egyszer felemeli a telefont és felhív,még mindig szingli,még mindig dögös,és még mindig az a fontoskodó kis menedzser.

-Üdv újra itt drágáim.Újabb fél évet fogjátok szívni az energiámat,de nem baj ezért lettem menedzser.Elmondom a mai nap menetét.1.elmegyünk a hotelbe,mindenki kényelmesen kicuccol.2.emberi állapotba hozzátok magatokat és irány a próba.3.este egy hatalmas koncertet ad mindenki,Mishell bemutatja az albumját és utána szabadok vagytok.-tipikus Perrye aki életed minden percét beosztja.

-Hát persze,hogy ismét Mishell kapja a legnagyobb reflektorfényt.-forgatta szemeit Tom.-Vajon miért is nem lepődök meg ezen?!

-Vajon miért nem lepődök meg azon,hogy pont Thomas Parker kezd belém?!-vágtam vissza.

-Emberek!Még el se kezdtük a turnét és már is vita van.-csitított minket Jay.-Nem szeretnék ott kikötni ahol egy évvel ezelőtt rendben?
Kicsit rosszul érintett,hogy még mindig ez a téma.Persze az életem része lesz ez az egész betegség,a gyógyulás és minden ezzel járó dolog,de akkor se kéne minden percben felhozni ezt a témát.Hál' istennek Jay kijelentése miatt kínos csend kerekedett és mindenki feszülten bámult rám.
-Na szerintem inkább induljunk a hotelbe mert mire kipakolunk lekéssük a saját koncertünket.-próbálta oldani a feszültséget Hannah. Fogalmam sincsen mihez kezdnék nélküle.Meghalnék.Nemes egyszerűséggel meghalnék.

Hotelszoba kellően beborítva ruhákkal,próba tökéletesen megvolt,már csak pár perc a kezdésig.Legalábbis az én kezdésemig mivel a többiek már régen beizzították a közönséget.Az első nagy koncert.Az első a rehab óta.Mi van ha nem is érdeklem már a rajongóimat?Mi van ha nem is kíváncsiak rám?
-Hé Mishell minden oké?-simogatta meg a hátamat Perrye.
-Igen.-mondtam határozottan.
-Figyelj ha nem akarod és nem állsz még készen lefújhatjuk.
-Mi?Dehogyis!Nem hagyom cserben azt a több mint 500,000 rajongót aki odakint várja,hogy színpadra lépjek.-nem akartam ennyire letámadni Perrye-t,de elég hülye ötlet lett volna kezdés előtt két perccel lemondani a koncertet.
-Jó!Rendben,nyugi értettem.-mosolygott.-Itt a mikrofonod irány a színpad.
Megragadtam a mikimet,vettem egy nagy lélegzetet és kimentem a színpadra.Album szerint mentek a dalok ami annyit jelent:1.Hot N Cold,2.All Night Long,3.Heart Attack,4.No more,5.C'mon,6.Tik Tok,7.Die Young,8.Let Me Give Your Heart A Break,9.Only Girl,10.Diamonds,11.Last Friday Night,12.How We Do.

Végre újra nyeregben érezhetem magam.Kicsit visszazökkentem a régi kerékvágásba.Leszámítva,hogy a ma esti koncert után nem megyek bulizni.Rettegek,hogy visszaesek és azt nem akarom ezért inkább mértékkel bulizom.A többiek győzködtek,hogy menjek,de inkább unatkozom a hotelben.Előkerestem az IPad-om a bőröndömből és nyakig elmerültem az apple termék csodáiban.

@MishellGray: Good Night Rio...:)#sleeptime 

Meglepetés.

Gyors leszek.Voltak problémáim az árammal mivel nem túl szerencsés viharban írni.Szóval megszenvedtem vele de remélem azért olvasható lett.:)
ui:+3 komi és kövi rész


20.fejezet
-Mi van ki az?-kíváncsiskodott Hannah.
-Mindjárt megtudod.Gyorsan mondjad.-szóltam bele.
-Kedves mint általában.-mondta cinikusan zaklatóm.
-Miért mit vársz,hogy legyek veled olyan mintha öri bari sose hari lenne köztünk?
-Nem,de egy sziát megérdemlek.
-Szerintem örülj annak,hogy egyáltalán felvettem ezt a retkes telefont.
-Jó mindegy inkább térjünk a tárgyra.Találkoznunk kell.
-Narkóztál?Heroin?Fű?Részeg vagy?Szerintem ezt még te sem gondoltad komolyan ember.
-Mishell kérlek!Fontos lenne.Nem kell az egész napot velem töltened csak pár óráról lenne szó.-nem tudtam röhögjek e a szánalmán vagy sírjak.Ezzel az egésszel a baj csak az,hogy túlságosan érdekel mi lehet annyira fontos,hogy pont ENGEM felhívjon(???)
-Figyelj.Holnap utazom haza Londonba.Nagyjából 5-6 körül érek haza.Nyolckor találkozzunk a Conduit Street-i Starbucksban oké?
-Rendben.Szia.
-Csá.-dobtam le telefonom az ágyra.
Fogalmam sincsen,hogyan mehettem bele abba,hogy Harryvel találkozzak.Alig,hogy hazaérek máris egy levegőt kell szívnom vele.Sőt még rá is kell néznem.Már most hányingerem van a gondolattól.
-Mond már ki volt az!!-faggatott Hannah.
-Harry.Harry az 1D-ből.-mondtam magam elé bámulva.
-És te komolyan bele mentél,hogy találkozz vele?
-Figyelj legalább megtudom mi a gondja baja aztán posztolom Twitterre és beégetem mindenki előtt.-nevettem.-Na jó ekkora geci én sem vagyok.De azért jó lenne.
-Én már nem tudom mit kezdjek veled.Hihetetlen milyen makacs vagy.
-Családban maradt.-vigyorogtam.
-Az biztos.De most már inkább aludjunk mert baszott álmos vagyok.-megfogta a takaróját és azzal együtt az ablak felé fordult.-Jó éjt.
-Neked is.-lekapcsoltam a villanyt,posztoltam egy utolsót Twitterre és elindultam az álmok szigetére.

@MishellGray:Egy év elteltével holnap újra Londonban.Megpróbálok összehozni nektek valami koncert féleséget.Jó éjt mindenki:)

***

Ezért gyűlölöm Amerikát.Mire hazaérek megöregszem.De szerencsére feltalálták a botoxot szóval a probléma orvosolható.Nem is emlékszem rá mikor voltam utoljára itthon.Végre megtölthetem a házat a cuccaimmal.Látszik,hogy Berta a bejárónő rendszeresen takarított.Csillog villog minden.Rendes volt Hannahtól,hogy hazahozott mivel az én kocsimat még nem szállították haza.Általában ha hazaérek mindig otthon érzem magam,de most valahogy olyan rideg volt az egész.Mondjuk nem csodálom mert az egész házban van 5 háló-abból egy van berendezve-2 fürdő-szintén egy berendezés-1 baromi nagy gardróbszoba,és egy hatalmas nappali egybenyitva a még nagyobb konyhával.És van még egy relax szoba amibe senki nem teheti be a lábát csak én.Szóval a ház fele üres.A nagy nézelődés közben észre sem vettem mennyire eltelt az idő.Gyorsan előkotortam valami ruhafélét a bőröndből és átvedlettem.Táska,telefon,kulcs fel és indulás.

Hazudnék ha azt mondanám,hogy egy cseppet sem izgultam.Persze nem azért mert úristen találkozok Harry Styles-l,hanem azért mert már megőrjített a kíváncsiságom.Felhív az az ember akit még a hátam közepére se kívánnék,hogy beszélni akar velem.Ennek csak is nyomós oka lehet.Beléptem a kávézóba és egyből kiszúrtam Harry göndör fejét.Tipikus visszataszító vigyor a képén,én meg úgy teszek mintha egy kicsi kedvem lenne ehhez az egészhez.

-Szia.-ültem le Harryvel szembe.

-Szia.-mondta egyszerűen.

-Légyszíves gyorsan ha lehet mert hulla fáradt vagyok.-sürgettem.

-Igazából nekem sincsen túl sok időm szóval...azért akartam beszélni veled mert...én szeretlek Mishell.-nem bírtam ki,kibukott belőlem a görcsös nevetés.Annyira nevettem,hogy már a könnyeim folytak.

-Sosem voltak jó poénjaid,de ez most az volt.-nevettem.

-Haha,baromi vicces vagy.Én ezt nem viccnek szántam.

-Mi?Te komolyan..?

-Igen én komolyan.

-Ne haragudj,de te is nagyon jól tudod,hogy undorom tőled és soha a büdös életbe nem tudnék beléd szeretni.Sajnálom.

-Komolyan képes lennél kihagyni mindazt amit nyújtani tudok?

-Pff igen.Szerintem ezt tényleg te sem gondoltad komolyan.Mert ha igen akkor jó hülye vagy.

-De Mishell...

-Harry!Mit akarsz tőlem.A pénzem nem kellhet mert az neked is van bőven.Ha Taylort akarod elfelejteni,rossz ajtón kopogtatsz.A hírnevem miatt sem választhatsz mert szintén neked is van.Szerintem erről fölösleges beszélni mert mindketten tudjuk,hogy ebből nem lehet semmi.-felkaptam a táskám és otthagytam.

Hogy lehettem ekkora hülye,hogy eljöttem a nagy semmiért.Komolyan mondom ez a gyerek egy hülye.Lehet egy életre összetörtem a szívét de nem is érdekel.Szívem szerint kiírnám Twitterre,de ekkora szemét én sem vagyok.Most amire legjobban vágyok az a laptopom társasága és egy kád forró víz.Semmi más.

Vágyaim kielégítéséhez(jó ez kicsit furán hangzott)teleengedtem a kádat és beüzemeltem a laptopom.Ki tudja már mikor használtam ezt is.Természetesen ezt a pillanatot is meg kellett osztanom követőimmel.

@MishellGray: Otthon édes otthon:) #chillatLondon

Amióta hazaértem Harry folyamatosan csak az sms-eket küldözgeti.Szegénykém sosem fogja feladni.De nem is értem mi ütött most belé.Eddig ő volt az aki reklámozta a rossz viszonyunkat erre meg beközli,hogy szeret engem.Hova süllyed ez a világ?Miközben én nagyban agyaltam valaki csengetett.Hát persze,hogy ilyenkor kell ám csengetni.Nehogy véletlenül is pihenni tudjak egy percet is.Magam köré tekertem egy törölközőt és lerohantam az ajtóhoz.

-Hannah?Hát te?-néztem rá döbbenten.Nem szokott az ember csak úgy este tízkor beállítani valakihez három bőrönddel.

-Beköltöztek a mókusok a házamba.És három hét mire kiírtják őket.És nem volt más hely ahova mehettem volna.Hozzád költözhetek addig?

-Persze.De látod nem hallgattál rám amikor mondtam neked,hogy ne vedd meg azt a házat az erdő szélén.

-Tudom,de annyira tetszett.

-Figyu én most befejezem a pancsolást utána meg meglátjuk még mit csinálunk.-vázoltam a gondolatmenetem majd visszamentem a fürdőbe.Mivel a víz teljesen kihűlt ezért inkább nem másztam vissza.Felvettem a pizsim és visszamentem Hannahoz.

-Te nem fürdesz le?-néztem rá döbbentem mivel már pizsama volt rajta.

-Biztos,hogy nem.Majd holnap reggel körömkefével lesikálom magam.

-Te tudod.

-Egyébként elmesélhetnéd ám a legjobb barátnődnek,hogy mi volt ma Harryvel.

Hannah kérésére elmeséltem a nap eseményeit ami jól el is álmosított.Hannah nem az a korán fekvő típus ezért kitalálta,hogy játszunk a playstationnal.Ellenkezni sem volt kedvem ezért belementem.Kivettem a hűtőből egy üveg pezsgőt és indult a "pizsibuli".Hát persze,hogy ezt a pillanatot is megosztottam a világgal.

@MishellGray: Hulla fáradtan is képes belevinni mindenbe @HannahG.Wood.

Freedom.

Fuu hát nem tudom mit is mondjak.Elsőnek köszönöm a több mint 2000 oldalmegjelenítést.Másodszor szeretném kérni,hogy most ne úgy kelljen összekunyerálnom a 3 komit.Szóval ja.:)
ui:+3 komi és kövi rész:)


19.fejezet
*Hannah szemszög*
Ilyenek vagyunk.Tudjuk,hogy nem lehet és mégis akarjuk.Tudjuk,hogy fájni fog,és mégis belesétálunk.Persze hisz imádjuk a csapdákat,a veszélyt,a kihívást.Mi nők meg főleg.Mert mi kell nekünk...Csak az ami nem szokványos.Ami nem egyszerű,ami bonyolult,ami más,mert azt hisszük,hogy majd nekünk egyszerű lesz.Nekünk menni fog.Aha,csak egy aprósággal néha elfelejtünk foglalkozni.Mégpedig azzal,hogy az elején megéreztük:ez is olyan lesz mint a többi.De valamiért még mindig nem hallgatunk az érzéseinkre.Pedig mennyi csalódástól kímélnénk meg magunkat.Végül is.Pofonból tanul az ember.És én most kaptam egy kúrva nagyot.Miért kell nekem mindig az izgalmat keresni?Olyan nehéz lenne egy ember mellett hűségesnek lenni.Szeretnék az lenni,de a véremben van,hogy folyton a kalandot keresem.Ez egy nyomorult GreenWood vonás.Tudom,hogy minden az én hibám és ha tehetném visszatekerném az időt és soha még szóba se állnék Conorral.Ja és persze azt is elfelejtettem megemlíteni,hogy természetesen Conor is gyűlöl mivel miattam összeveszett a haverjaival.Ebben az a legrosszabb,hogy teljesen megértem ha utál.Legszívesebben én is  szembeköpködném magam minden nap. Mishell megmondta.Nem lett volna szabad belemennem ebbe.Istenem annyira hülye vagyok.Bárcsak Mishell most itt lenne.De nem lehet.Be kellett mennie a Timberline Knollsba ahol önbántalmazás és bipoláris zavarokkal kezelik.Hogy lehettem ekkora balfasz,hogy még azt nem vettem észre,hogy a legjobbnak mondott barátnőm ilyen súlyos problémákkal küzd.Ráadásul a hírekben mindenhol ezt szajkózzák: Mishell Gray drogproblémákkal és önbántalmazással juttatta magát egy intézetbe.Mishell Gray és Tom Parker szakítottak.Mishell Gray félbeszakította turnéját és bevonult egy klinikára.Előre látom mi lesz vele,ha kijön.Majd az összes TV műsorba hívják vendégül,hogy meséljen a dolgairól.

***

Egy évnyi teljes nyomtalanság után Mishell végre kijöhet a klinikáról.És én lehetek a szerencsés aki érte meg.Se Perrye,se Rose,se a srácok nem értek rá.Miután a hír a fülünkbe jutott azonnal lefújtuk a turné hátramaradt koncertjeit és mindenki hazavonult.Én voltam az egyetlen aki továbbra is ott csövezett amcsiban csak hogy első kézből halljam a történéseket Mishellről.Minden nap kimentem a klinikához,de nem volt annyi bátorságom,hogy be is menjek.Most se túl sok hiányzik hozzá,hogy lefékezzek és visszaforduljak.De ez valósággal lehetetlen egy autópályán meg főleg.

Mintha egy másik Mishell sétálna felém.A fáradtság jelei teljesen eltűntek az arcáról és végre teljesen kiegyensúlyozott.A nyár még nem bújt elő itt Texasban ezért érthető miért van így felöltözve.Félek.Mi van ha teljesen felzaklatom azzal a lelki állapotát,hogy hirtelen felbukkanok?Neki most pihenésre van szüksége.Vagyis még többre.Csak néz rám.Mintha egy robot lenne és éppen analizálna.Nem érti miért vagyok én itt.

-Egy év után kiszabadulok ebből a világvégi börtönből és meg sem ölelsz?-tárta szét karjait és mosolygott.

Hát nem ijesztettem el.Olyan szorosan öleltem magamhoz mintha soha nem akarnám elengedni.Kibaszottul hiányzott már,hogy újra érezzem az illatát.Ez az illat pótolhatatlan.Egy pillanat alatt a mennyországba repít és egy pillanat alatt elűzi minden bánatomat.

-Kegyetlen szar volt nélküled az életem.-töröltem le az idő közben felszínre szökő könnyeim.

-Én inkább meg sem szólalok.-nevetett.-De inkább húzzunk el innen mert már megörülök ettől a helytől.

-És merre legyen az úti cél?

-A legelső tetováló szalonba.

***

*Mishell szemszög*

-Üdvözlöm önöket Ellen DeGeneres vagyok,ma esti vendégem pedig Mishell Gray.-"kiszabadulásom" óta ez lesz az első nyilvános mutatkozásom és egyben az első legőszintébb interjúm. Hannahval és Perryevel megbeszéltem,hogy talán azzal,hogy elmondom az embereknek miken mentem keresztül,a rajongóimon is segíthetek akik ugyan ezzel a betegséggel szenvednek.-Mishell ugyebár most jöttél ki a rehabilitációs központból.Kérlek mesélj el nekünk mindent arról,hogy mi vezetett odáig,hogy be kellett menned.
-Huhh,hát akkor kezdem az elején.Az egész kiskoromban kezdődött.Soha nem tudtam megfelelni önmagamnak mert mindig voltak olyan barátaim,akiknek laposabb volt a hasuk,annyit ehettek amennyit akartak és soha nem látszódott meg rajtuk.Emlékszem,hogy 7 évesen nézegettem magam a tükörben és gyűlöltem amit láttam.Folyamatosan tisztító kúrákat csináltam,koplaltam,önpusztító voltam.Még akkor sem voltam megelégedve magammal amikor 14 évesen lefogytam 12kg-t.A saját elmém csapdájába estem.Rögeszmémmé vált ez az egész fölöslegtől való megszabadulás.Az a baj a függőséggel,hogy soha nem elég.
-És a drogproblémáid meg az önbántalmazás miből adódott?
-Van egy társadalmi elvárás miszerint egy sztárnak,hogy kell kinéznie.Legyen vékony,fitt és egészséges.Utáltam,hogy én ennek nem tudok megfelelni ezért a lelki fájdalmaim mint ahogy rengeteg tinédzser a drogokba és az alkoholba fojtottam.Egyszóval depressziós voltam amiből az önbántalmazás következett.
-De nem féltél attól,hogy esetleg ezzel a halálodat okozod?
-Az az igazság,hogy ilyenkor nem tudod magadról,hogy beteg vagy.Azt gondolod ez még nem a legalja és vannak nálad sokkal betegebbek is.Én normálisnak tartottam,hogy reggel hatkor fekszem le aludni és egy éjszaka alatt megírok 5-6 dalt.És amikor megkaptam az első ebédemet a központban ami húst,rizst,zöldséget tartalmazott ettem egy-két falatot a csirkéből és félretoltam.Az orvosok mondták "Edd meg az egészet" én meg,hogy "Nem,végeztem" ők meg azt gondolták "Na kifogtunk egy makacs lányt.-nevettem.-És ekkor esett le,hogy talán van valami keresni valóm itt hiszen nem tudok megenni egy tál ételt.
-Most,hogy kijöttél a központból megváltozott az életfelfogásod?
-Teljes mértékben.Megfogadtam,hogy szeretnék úgy élni,hogy ha reggel felkelek én dönthessem el mit csinálok és ne legyen az,hogy Perrye a menedzserem már reggelinél lerohamoz a napi beosztásommal.Nem akarom azt,hogy az legyen ami a rehab előtt.Semmi szabadidőm nem volt folyamatosan csak turné,új dal,interjúk,album,koncert,turné,új dal,interjúk,album,koncert mert itt kezdtek el kicsúszni a dolgok a kezemből.
-Amint látom tele vagy apró tetoválásokkal.-mosolygott.-Elmesélnéd ezek történetét is?
-Azon a napon csináltattam őket amikor kijöttem és Hannah a legjobb barátnőm aki értem jött megkérdezte merre legyen az úti cél én meg rávágtam,hogy az első tetoválószalonba.Eddig úgy voltam vele,hogy csak olyan dolgokat varratok magamra amik tényleg meghatározták az életemet.Ez az egyetlen hozzáállás ami nem változott meg bennem.
-Meg is mutatnád őket nekünk?-kíváncsiskodott Ellen.
-Persze.A hátamon van egy kereszt ami azt jelképezi,hogy hihetetlen módon hiszek istenben és ő volt az aki átsegített a nehéz napjaimon.Ami a bal kezemen van az a szabadságot jelenti,hogy végre úgy élhetek ahogy én akarok és nem úgy ahogy mások akarják.Az ujjamon lévő Freedom felirat is a szabadságot jelenit,úgy ahogy a fülem mögött lévő kis toll is.Stay Strong a csuklómon egyrészt,hogy elrejtse az alatta lévő sebeket másrészt pedig ez egy üzenet a rajongóimnak,hogy legyenek erősek és tartsanak ki örökre.Bal oldalamon egy úgymond "matróztetkó"van ami rossz dogok képviselője mert ki gondolna jót egy horogról?A medencémen van egy apró "T" betű ami Tom miatt van ott.Igaz már vége a szerelmünknek,de számomra nagyon meghatározó időszak volt és tudom,hogy soha nem fogom elfelejteni.A lábamon pedig van egy violin kulcs ami a zenéhez való kötődésemet foglalja magába.Ja és van két pc a nyelvem alatt.
-És ezt mind egy alkalommal csináltattad?
-Igen.Mondtam a tetoválónak,hogy addig nem megyek el ameddig ezeket meg nem csinálja nekem.Amikor végeztünk úgy néztem ki mint akit összevertek mert mindenhol be voltak kötve a friss varratok.
-Hogy elszánt vagy az biztos.-nevetett.-Apropó visszatérve kicsit a zenei életedre.Említetted Twitteren,hogy hamarosan érkezik az új dal ami egyből videó klippel jön.Megmutatnád ezt nekünk?
-Úgy terveztem,hogy itt nálad lenne az első klippremier.Szóval ha gondolod már nézhetjük is.
-Akkor hölgyeim és uraim íme Mishell Graytől a Heart Attack.

-Hát Mishell most én is szívrohamot kaptam.-nevetett Ellen miután a tapsvihar elviharzott.
-Nagyon szépen köszönöm.-mosolyogtam.-Jó ezt látni,hogy egy év után is ennyire mellettem állnak a rajongóim.
-És mi lesz ezek után?Most,hogy túl vagy a nehezén és meggyógyultál hogyan tovább?
-Tudod Ellen hazudnék ha azt mondanám,hogy nem vágtam meg magam amióta kijöttem a központból,vagy,hogy nem hánytam direkt.Ez az egész végig fogja kísérni az életem minden percét és mindennapos küzdelem lesz.Az emberek azt gondolják,hogy olyanok vagyunk mint az autók.Tönkremegy bevisznek,kipofoznak és jobb mint új korában.Ez nem így működik.A gyógyulás egy véget nem érő folyamat ami mindig a részem lesz.
-És a karriereddel mi lesz?
-Vicces kérdés.Természetesen valamikor én is nyugdíjba fogok vonulni,de lehet,hogy még nyolcvan évesen is úgy leszek vele,hogy "Na jó csak még egy koncert" "Na jó csak még egy album" Csak még egy turné".Azt hiszem én akkor fogok végleg eltűnni amikor már a föld alatt leszek.
-Szerintem ennek mindeni nagyon örül.Hát Mishell köszönöm szépen,hogy itt voltál velem és további sok sikert neked a gyógyuláshoz.
-Köszönöm szépen.
Lehet,hogy már látszólag minden oké velem,de attól még egy egész napos talpon levés letudja fárasztani még az egészséges embert is.Szerencsémre holnap Hannahval már végre utazunk haza Londonba és kitudom pihenni minden fáradtságom.Amerika mostantól a fárasztó kontinens lesz számomra. Hannahval a show után visszamentünk a kis hotelünkbe kipihenni a nap fáradalmait.Hannah ma egész nap stúdiózott mivel hamarosan érkezik a Nicky Romero&Hannah GreenWood-Like Home ami nekem már most elnyerte a tetszésemet.
-Nem vagy éhes?-kérdezte Hannah kilépve a fürdőből.
-Nem igazán.-fintorogtam.
-Mishell légyszíves.Enned kell.Csinálok mindkettőnknek egy pohár romantikus turmixot oké?
-Jó.De előbb elmegyek megfürdeni.-indultam a fürdő felé.
Kaptam magam és bevonultam a fürdőbe.Még mindig nem szoktam meg,hogy nem a Timberline Knollsi fürdőbe vonulok el.Minden más lett vele együtt én is.De meg kell próbálni vissza csöppenni a való életbe.Gyros zuhanyzás után már kint is voltam a fürdőből.A szennyesem le dobtam a bőröndöm tetejére és beslattyogtam a szobámba.
-Pont jókor jöttél mert már alig bírtam ki,hogy ne egyek bele a romantikus turmixba.-ült fel az ágyon Hannah.
-Neked ez a romantikus vacsora?-nevettem.
-Ne fikázd a szakácstudományom.Inkább fotózd le és posztold Twitterre.
-Az lesz.-előhalásztam a telefonom és pár készült is a fénykép.

@MishellGray: Romantikus vacsora Hannah módra :D @HannahG.Wood

Fogalmam sincsen mivel vehetett rá Hannah,hogy egyek a turmixból,de két kanálnyinál nem ment le több.Aggódok amiatt,hogy ismét gyötörni fog a bűntudat és az egész történet kezdődik elölről.Nem Shell erős vagy kibírod.Nem juthatsz vissza oda ahonnan jöttél.Lelkiismeretem biztatását a telefonom rezgése szakította félbe.Ránéztem a képernyőre és úgy éreztem azonnal elájulok.
-Ilyen nincs...

A csúcsról a gödörbe.

Nem kérek sokat tőletek csak véleményt odalent.Légyszi hozzuk össze azt a nyavalyás 3 kommentet.Köszi előre is....Ezt a részt szeretném megköszönni Barbinak aki szinte betűtől pontig  segített nekem,hogy izgalmas legyen és remélem,hogy megfelelő hosszúságú lett.Másrészt meg bocsánatot kérek a Biával közös manónktól,hogy ide oda küldtük,majd kérek beutalót Biáék szépségszalonjába pihenés képpen.
Szóval ennyi lenne remélem tetszeni fog:)
ui:+3 komi és hozom a kövit.




18.fejezet
Régi ismerősöm a fejfájás ismét kicseszett velem.Mondjuk jelen esetben Roxival is.Miután sikerült egy park kellős közepén magunkhoz térni (jelzem fogalmam sincsen róla hogyan kerültünk oda) Roxanne visszament a hotelbe ahol megszállt én pedig vissza a kedves "kis" turnébuszhoz.
-Mishell!-ugrott a nyakamba Perrye.-Hol voltál?Halálra idegeskedtem magam.
-Semmi bajom Perrye.-nyugtattam.-Csak egy kicsit hosszúra nyúlt a buli és Roxannenal egy parkban ébredtünk.
-Istenem Mishell mikor nősz már fel?-tolt el magától kellő látótávolságra.
-Én?Soha.-mosolyogtam.-De most ha nem haragszol elmegyek és rendbe teszem magam.
Bezárkóztam a fürdőbe majd egy 20 perces fürdés,hajmosás,öltözködés után rávettem magam,hogy kimenjek.Az egész éjszakán át tartó ivászatnak köszönhetően egy falatot sem tudtam legyűrni magamba ezért inkább befurakodtam Tom és Jay közé a kanapéra akik valami idióta filmet néztek.

*Hannah szemszög*
Amióta történtek a Conoros dolgok igyekszem a Nathannel való több együtt töltött idővel elfojtani a bennem lakozó lelkifúrkát.Érdekes mert ez egyáltalán nem vall rám.Bármilyen rossz dolgot csináltam is soha nem volt lelkiismeret furdalásom miatta.Most valahogy mégis van.Ráadásul próbálom kerülni a Mishell-Nathan-én hármas légkört mert félek,hogy Mishell akaratlanul kikotyogja a titkomat.Így hát inkább most is hátra hívtam Nathant azzal a szöveggel,hogy szeretnék kicsit kettesben lenni vele.Szegény srác fogalma sincsen róla mi folyik a háta mögött.

*Mishell szemszög*
Ki gondolta volna,hogy egy hat év fölötti gyerekeknek ajánlott film is lehet ijesztő?Hát én egyáltalán nem.És gondolom Tom és JAy sem ugyanis mindketten olyan szorosan bújtak hozzám,hogy úgy éreztem magam mint egy szivacs amit éppen most csavarnak ki.Kipréseltem magam kettejük fogságából és a pihenés reményében hátramentem a pihe puha ágyikómhoz.Kis gerle párocskánk (Nathan és Hannah a gyengébbek kedvéért)nagyban csacsogtak az egyik ágyon.Úgy tűnik Hannah elmesélt mindent Nathnek,Nath pedig megbocsájtott és újra happy minden.
-Hali srácok,mizu?Conorról beszélgettek?-huppantam le melléjük az ágyra. Hannah gyilkos tekintete szinte a vesémig hatolt.Úgy tűnik mégsem beszéltek meg mindent.Ismételten hatalmas tapsot nekem.Képes voltam kikotyogni ezzel az egy mondattal a lényeget.
-Miért kéne Conorról beszélnünk?-nézett rám felvont szemöldökkel Nathan.
Ijedtemben hirtelen Hannahra pillantottam aki megrázta a fejét jelezve,hogy egy szót se szóljak semmiről.
-Semmiért.Csak nyelvbotlás volt.-vágtam rá zavartan
-Mishell te hazudsz.Utoljára kérdezem miért kéne Conorról beszélni?
-Kérdezd meg a kedves barátnődet ő biztosan elmeséli.-jó talán nem ez volt a megfelelő taktika,de akkor se volt már kedvem ehhez az egész színjátékhoz.
-Jól van Mishell.De ha én bukok akkor te is.-mondta Hannah.
-Elmondanátok már végre,hogy mi van?-kelt ki magából Nathan.
-Az van Nathan,hogy Hannah megcsal téged mert egy utolsó kis szemét ribanc aki tönkreteszi más barátságát csak,hogy ő jól jöjjön ki mindenből.-üvöltöttem.
-Senki sem kért rá,hogy falazzál nekem.Te magad mondat,hogy jó persze melletted leszek.-vágta hozzám a szavakat Hannah.
-Elég legyen.-intett le minket Nathan.-Kezdjük ott,hogy a sértett jelen esetben én vagyok nem pedig te.-mutatott rám.-vagy te.-itt pedig Hannahra.-Te egy undorító ribanc vagy Hannah és átkozom azt a napot amikor megismertelek.Ha annyira vágytál Conorra most miért nem vele turnézol és miért itt rontod a levegőt?
-Nathan kérlek ne haragudj rám.Fogalmam sincsen mi ütött belém azon az estén,de megígérem,hogy soha,de soha többé nem fordul elő.-könyörgött Hannah Nathannek.
-Még ezek után azt várod,hogy megbocsájtson?-szóltam rá Hannahra.
-Te inkább hallgass el mert emberben ekkorát még sosem csalódtam mint benned.Undorító,hogy játszottad nekem az őszinte barátot közben meg képes vagy így kijátszani.És tudod Mishell nem az fáj,hogy csalódtam,hanem az,hogy benned.Mert mindvégig tudtad és egy rohadt szót nem szóltál róla.-felállt majd kisétált a háborús övezetből.Ez az a pont amikor mindened megvan(pénz,hírnév,sikerek)és egy szempillantás alatt összedől az egész.
-Gratulálok.Ezt akartad mi?Hogy egy perc alatt elveszíts magad mellől mindenkit?-förmedtem rá Hannahra.
-Jaj Mishell ne csinálj úgy mintha te nem lennél hibás.
-Miért ki volt az aki megcsalta a pasiját csak azért mert egy kalandra vágyott?Ki tette tönkre a barátnője kapcsolatát egy másik barátjával a saját ribancsága miatt?Tudod mit?Te nekem soha többé nem vagy a barátnőm.Mehetsz majd Conor vállára sírni mert az enyémre nem jössz az holt biztos.-sarkon fordultam és kirohantam a buszból.
Amikor valaki feljut a csúcsra a külvilág azt gondolja:"Milyen szerencsés ember mert neki megvan mindene"Közben pedig azt sem tudják ki vagy valójában.Csak az érdekli őket,hogy legyen egy közös fotójuk veled,vagy kövesd vissza őket Twitteren.Ha nem az a Mishell Gray lennék akit az egész világ ismer,hanem az a Mishell Gray akinek nincsen családja és a nagynénje neveli a kutya nem foglalkozna velem.De néha jobb lenne az átlagos Mishellnek lenni.Lemenni úgy a boltba,hogy egyetlen egy újságíró sem támad le azzal,hogy miért mentél ki a boltba vagy,hogy van e most valakid vagy ilyenekkel.
-Hé szivacs gyere mert Perryenek közölni valója van.-nyújtotta kezét Jay akit eddig észre se vettem,hogy álljak fel a földről.Letöröltem a könnyeim,vettem egy nagy levegőt és visszamentem a többiekhez.
A lehető legtávolabb foglaltam helyet Nathantől és Hannahtól.Eléggé kínos volt mindhármunk részére és ez valószínűleg Perryenek is feltűnt mivel Perrye mindig megérzi ha baj van ezért inkább rátért a tárgyra.
-Nos fiúk,lányok a tegnapi napot mindenki megkapta "szabadnapnak",szóval azt ma lefogjátok dolgozni.A Riói karnevál keretében megrendezésre került egy nagyobb szabású koncert amire meghívták a The Wantedot,Mishell Grayt,Hannah GreenWoodot,Rihannát,Rita Orát,Olly Murst,James Arthurt,és Miley Cyrust.Szeretném,ha a legjobb formátokat nyújtanátok mert nem szeretnék szégyenkezni miattatok.Rose szépen kisminkel majd a helyszínen mindenkit szóval nektek csak a styleisttokkal kell törődni.Most mindenki kap fejenként fél órát arra,hogy megfürödjön és rendbe tegye magát.Minden érthető?-erre csak bólintottunk majd mindenki ment a saját dolgára.Szerencsémre sikerült a fürdésben beelőznöm Sivat aki még 30 lánynál is képes sokkal több időt tölteni a fürdőben.Mivel reggel már mostam hajat ezért inkább csak bevizeztem,összefogtam,felöltöztem és irány a stadion.

Nem sűrűn fordul elő,hogy remegek a koncertek előtt. Mialatt Rose sminkelt,és mialatt a styleistok öltöztettek mindnyájan nyugtattak,de ez sem hatott semmit.Az ilyen pillanatokban jön rá az ember még 22 évesen is,hogy a legjobb hely most az anyukája karjaiban lenne.Borzasztó abba belegondolni,hogy nincsen senkid.Ezért nem is szoktam gondolni rá.
-Miss.Gray két perc kezdésig.-kopogtatott az ajtón az egyik rendező.
Leforgattam magam előtt a dalaim majd kitotyogtam az öltözőből.Ahogy elsétáltam Hannah és Nathan előtt szinte leégett a bőr rólam a lenéző tekintetüktől.
-Ügyes leszel.-ölelt át Jay és nyomott egy puszit a homlokomra.Mindezt Tomnak kellett volna,de tőle csak egy laza "sok sikert" kaptam.Sikerült még a színpadra lépésem előtti pár másodpercet is pokollá tenni.De már időm sem volt ezzel foglalkozni mert a fények elaludtak nekem pedig mennem kellett.
-Helló Rio régen találkoztunk már.-köszöntöttem mindenkit.-Azt hiszem utoljára 5 éve jártam nálatok szóval remélem emlékeztek még rám.Most nem hoztam valami pörgős dalokat,de azért remélem megteszik a hatásukat.-hátrapillantottam a zenészeknek akik egyből tudták,hogy kezdhetünk.

A koncert elején már éreztem,hogy nem lesz minden oké.Nem a lelki állapotom miatt hanem a hangom miatt.A magas hangok kiéneklése eléggé nehézkesen ment és ez egy énekesnél nagyon rossz jel.A koncert után hulla fáradtan estünk be a buszba.Alig vártam,hogy végre az ágyamban lehessek mikor Tom megfogta a kezemet és kihúzott a busz elé.
-Igazán elmondhattad volna Nathannek,hogy az a ribanc megcsalta.-mondta komoly arccal.
-Kajak ezen fogunk vitázni?-nevettem.
-Ha kell akkor igen.Hogy lehettél ekkora szemét?
-Miért hiszi azt mindenki,hogy én vagyok az aki a legszemetebb volt ebben az egészben?Én vagyok az aki a két tűz között állt.Mert az egyiknek a titkát kellett őriznem a másiknak meg az őszintét kellett játszanom.
-Na látod itt a hiba.Hogy megjátszottad és nem csináltad.Te miért nem tudsz olyan lenni mint a normális emberek?Iszol,cigizel,folyton bulizol,átversz másokat,ki tudja lehet engem is megcsaltál úgy mint Maxet.
-Figyelj amikor megismertél tudtál mindent rólam és őszintén elmondtam neked még a családommal történteket is amit nem sok ember tud és te azt mondtad neked így vagyok tökéletes.A Maxes dolgot meg,hogy mered a képembe vágni amikor nagyon jól tudod,hogy hogyan történt minden.Tom te teljesen megőrültél.
-Én vagyok az őrült?Ki az aki most is ordítozik?Ki az aki mindig idegbeteg?Hmm?Magyarázd el és akkor megértem.
-Ha egy évig magyarázom akkor sem fogod megérteni azzal a csöppnyi agyaddal te vadbarom.És én vagyok az idegbeteg?Csodálkozol,hogy tiszta ideg vagyok amikor két barátomat vesztettem el egyszerre.Csak úgy megjegyzem egyszer nem jöttél oda megnyugtatni,hogy "hé nyugi nem lesz semmi baj.minden helyreáll".Szerinted ez a normális?
-Tudod most már tudom,hogy Max miért csalt meg.Azért mert egy idegbeteg,idióta picsa vagy.Vége van.Nem akarok soha többé tőled semmit.-egy darabig még várta a reakciómat majd megfordult és elment.
-Mit akarsz még tőlem?Elvetted a családomat,a barátaimat és még a szerelmet is elveszed tőlem.Miért gyűlölsz ennyire?-ordítottam az ég felé.Engem soha senki nem lát sírni.Még Perrye sem látott soha sírni.És nem is szeretném ha látnának sírni mert nincsen szükségem a sajnálatokra.Szerettem volna Tom után üvölteni,de éles fájdalom nyílalt a torkomba és minden hang kiszállt belőle.Berohantam Perryehez és csak eszeveszettül mutogattam a torkomra jelezve,hogy kibaszottul fáj. Perrye egyből fogta a táskáját és elvitt a kórházba.

-Hát Miss.Gray nincsenek jó híreim.-lépett be a doki a leleteimmel.-Hangszáldaganatod van ami azt jelenti,hogy akár a hangod is elvesztheted.-sokkolt a hír.Nem tudtam hirtelen mit csinálni csak reflexszerűen rápillantottam Perryere aki fal fehéren nézett vissza rám.
-És doktor úr mik az eljárások ilyenkor?Mert tudja éppen egy turné kellős közepén tartunk ám.-vázolta a helyzetet menedzserem.
-Tudja ezzel az a helyzet,hogy minél hamarabb műteni kell.Mivel itt a kórházban nem végzünk ilyesfajta műtéteket ezért beutalom önt London egyik legjobb klinikájára ahol a legjobb kezekben lesz.
-De mégis mikor lesz esedékes ez a műtét?-kíváncsiskodott Perrye.
-Nagyjából három hét múlva.-csodálatos.Lehet valakinek ennél is szarabb napja?

Az eseménydús nap után magányra volt szükségem.Ezért összepakoltam az összes cuccom és bejelentkeztem az egyik hotelbe ahol a lehető legszebb kilátású szobát kaptam.Sajnos még ez sem tudta feledtetni velem a mai eseményeket.Ha egy énekes depressziós a legjobb ha dalba önti az érzelmeit.Előhalásztam a dalírós pizsamámat,belebújtam és nekikezdtem a dalírásnak.Jó stresszoldó és még a könnyeket is elfeledteti velünk...

Barát az őskorból.

Így jó pár hónap után ismét felbukkantam.Bocsika a késedelmekért,megígérem,hogy ezernyi résszel foglak bombázni titeket.Nem lett egy regény-nyi hosszúságú,de annál izgalmasabbra próbáltam csinálni.Legalábbis élvezhetőre.Nemrég igazából tegnap megfordult a fejemben a szüneteltetés opció,de drága Barbara barátnőmnek köszönhetitek,hogy ezt az ötletet elhessegettem jó messzire.
ui:+4 komi és olvashatjátok Roxanne és Mishell másnapját:)


17.fejezet
Imádlak Rio.Akárhányszor ide jövök mindig feltöltődöm energiával és ahogy Perrye mondaná ellep Rio stílusa és teljesen felpörgök.Mindenki közül csak én vagyok az akit ennyire bezsongat ez a város.Mint egy matrica úgy tapadtam a busz ablakára annyira figyeltem a kint történő eseményeket.Szerencsémre pont a karnevál idején érkeztünk szóval bőven lesz mit megnézni.
-Mishell a végén még fent ragad az arcod az üvegen annyira rá vagy feszülve.-huppant le mellém Nathan.
-A látványért megéri.-fordultam vissza normális ülőpozíciómba.-Miért vagy ilyen búval cseszett?
-Nem vagyok az.-motyogta lehajtott fejekkel.
Áhh dehogy nincsen szar kedve.Általában ha jó kedvem van én is így beszélek mindenkihez.Mishell nyomozót nem lehet átverni.Kíméletlen vagyok ha rá akarok jönni valamire szóval Sykes készülj mert faggatlak.Annyira bírom amikor magamban beszélek.Apukám mindig azt mondta addig nincsen probléma ameddig össze nem veszek magammal.Sajnos ez már egyszer kétszer megesett velem.
-Nathan!Játszunk olyat,hogy én vagyok a szemetes te pedig a lélek.Oké?És a szemetest nem hagyhatod üresen szóval csupa fül vagyok.-fordultam felé.
-Hát jó.-haha siker Mishell király vagy.-Amióta volt az a buli Rómában és hát ugye Hannah és Conor rejtélyesen eltűntek totál kész vagyok.Úgy érzem,hogy mindenki tudott róla csak én nem és ha rákérdezek Hannahnál akkor teljesen más felé tereli a témát.
Most ebben az esetben Mishell nyomozó bőségesen mellé fogott.Pont egy olyannal kellett Nathannek beszélnie erről aki "a"-tól "z"-ig mindent tud Hannah és Conor kapcsolatáról.
-Khm...hát figyelj. Hannah nem hiszem,hogy csak úgy itt hagyott volna.Szerintem ha baj van úgy is szólni fog neked.-próbáltam biztatóan mosolyogni,de csak egy erőltetett szájmozdítás lett.
-De ígérd meg nekem,hogy ha megtudsz valamit szólsz nekem?!-a francba.Életem legszarabb helyzetébe kerültem bele.Könyörgöm neked ott fent,hogy küldj egy meteorzáport,vagy egy birkanyájat akik megeszik a buszt és ezzel félbeszakítják a beszélgetésünket.
-Jé már ennyi az idő?Bocsi mennem kell mert ha nem megyek időre pontosan pisilni akkor kiütéses leszek és az nem lesz jó senkinek sem.-felpattantam Nathan mellől aki a hatalmas kék bociszemeivel meredt rám és bezárkóztam a WC-be.
Probléma megoldva.Ha életem végéig itt maradok tuti nem kell se Hannahnak falaznom,se Nathannek közvetíteni.És ha éppen rám jön a pisilhetnék nem kell azzal bajlódnom,hogy kinyissam az ajtót meg felkapcsoljam a villanyt.Zseni vagyok.Az egyedfejlődés során tökéletesre fejlődött agyam kattogását a telefonom rezgése zavarta meg. "Hé te picsa!Hallottam,hogy Rióban vagy és addig addig győzködtem kedvenc Annie menedzserem,hogy beleegyezett egy Riói koncertbe.Ajánlom,hogy ott legyél mert kb az őskorban találkoztunk utoljára.Ha ott vagyok hívlak.R.W." Örömömben csak egy sikoltás jött ki a számon semmi más.Mondjuk belátom nem volt egy túl okos döntés mert eléggé érdekes lehetett kintről hallani ahogy valaki a WC-ben sikít.
-Mishell minden rendben?-érdeklődött zavartan Rose. Valószínűleg ő volt az aki a sikolyomkor elhaladt a WC előtt.
Szépen lassan kinyitottam az ajtót és emelt fővel néztem rá.
-Minden.-mosolyogtam majd kimentem a "nappaliba".
Mindenki kérdő pillantással nézett rám amit én érdekes grimaszokkal viszonoztam.Bevallom nem igazán vagyok egy normális lány,de attól még fogyatékos nem vagyok.És ők pont úgy néznek rám.Főleg Max. Oké én megértem,hogy még mindig a harag uralja a szívének azt a részét amiben én vagyok,de én úgy gondolom,hogy egyenlő arányban csaltuk meg egymást.Mégis ő van a legjobban kiakadva.Mert mintha ő nem csalt volna meg.
-A mai napig nem értem mi vezérelt rá,hogy akár egy percig is beléd szerettem,de be kell látnom teljesen megbolondultál a hiányomtól.-törte meg a kínos csendet(legalábbis számomra) Max.
-Melyik pizsamádban álmodtad ezt drágám?-néztem rá.-Mert akkor azt a pizsamát most égesd el.
-Ez nem álom ez tény!
-Na ide figyelj!Ha nem hívnak napnak akkor ne képzeld,hogy körülötted forog a világ és,hogy egy lány sem tud élni nélküled.Mert ha így folytatod az lesz belőle,hogy a kutya sem fog utánad fordulni ráadásul a nők szeretetét köszönd a nevednek.-sajnos én nem tudok az a fajta ember lenni aki higgadtan húzza fel mások agyát.Mert ha valaki az enyémet húzza fel előbb az meneküljön.
-Kurva gyorsan húzzál inkább vissza az utca sarkára oda ahova való vagy mert...-már nem sok hiányzott,hogy neki ugorjak Max torkának,de szerencsére Tom elfogott és inkább kivezetett a buszon kívülre.
Semmire sem vágytam jobban mint egy szál cigire és egy hatalmas ölelésre.Na meg persze egy csókra.Tom szinte olvasott a gondolataimban és egymás után teljesítette őket.
-Bevallom nem vagy egy ijedős kislány.-mosolygott rám miután kifújta a cigi füstöt.
-Az évek megedzettek.

A nap további percei filmezéssel telt.Rose és Perrye készítettek nekünk egy hatalmas tál chipset csak az volt vele a probléma,hogy nem volt megfelelő nagyságú tálunk ezért Jay fantasztikus elméjének köszönhetően egy papírzacskóban találtunk helyet neki.Persze a srácok nem hagyhatták ki,hogy ne posztolják ki twitterre.

@thewanted: Mert a zacskó az új tál.:D

Sorra követték egymást az unalmasabbnál unalmasabb filmek.Bennem meg az izgalom kezdett növekedni kedves őskori ismerősöm érzekése miatt.A nagyfőnök odafent tuti olvas a gondolataimban ugyanis a telefonom hirtelen megint eszeveszett rezgésbe kezdett."Rióban szóval kifelé a buszból és irány értem a Angie Rio hotel elé.R.W."Se szó,se beszéd,felkaptam a cipőmet és behuppantam a kocsimba amit utánam hoztak Bostonból.

Hála a modern telefonok világának a GPS-nek köszönhetően pik pakk megtaláltam a hotelt.A hotel előtt pedig azt a bizonyos őskori barátot.Két percnek sem tűnt visszafurikázni a buszhoz.
-Srácok szerintem nem kell őt bemutatnom mert még Etiópiában is ismerik,de én azért megteszem íme a legkedvesebb,legeslegjobb fej barátomat Roxanne Westet.-vigyorogtam mindenkire.
-Azért ekkora nagy feneket nem kell keríteni az érkezésemnek.-mosolygott.
-De még mennyire,hogy kell.-pattant fel csillogó szemekkel Max.
-Bocsi,de seggfejek hidegen hagyják.-rebegtettem szempilláim Maxre aki egy gúnyos grimasz kíséretében visszaült a helyére.
-Roxanne örülök,hogy találkoztunk.-lépett közelebb Hannah.-Este szokásunkhoz híven felavatjuk a helyi klubokat és ha van kedved velünk tarthatnál.
-Milyen kérdés ez?Még szép,hogy megyek!

Roxival tényleg utoljára az őskorban találkoztam.Míg mindenki készülődött kibeszéltük az összes létező elhalasztott évet.Még amikor a ruhámat vettem fel a fürdőben Roxi a fürdőajtónak támaszkodva beszélt hozzám.
-Emberek indulás.-kiabált Siva.
Beültünk mellé a kocsiba és felkerestük a legjobban tűnő pubot.Amint beléptünk a helységbe mind a nyolcan megrohamoztuk a bárpultot és rendeltünk valami ütőset.Én egy Absolut Vodkát kértem kezdésnek az is megfelel.
-Mesélj már ribanc van valaki aki komolyabb?-vigyorgott rám Roxi.
-Épp ott koccint Nathannel.-mutattam az említett cselekvést végző Tomra.-És neked esetleg valaki?
-Igen van méghozzá négy éve Ryan Fletcher.
-Az általános sulis Ryan?-igen azt elfelejtettem említeni,hogy Roxanne és én 8.-ig egy osztályba jártunk.
-Az általános sulis Ryan.
-Úristen akkor nagyon sokáig.
-Köszönjük.-mosolygott.

Ismét sikerült istenesen berúgnom.Csak az egyetlen bökkenő az volt,hogy Roxival ketten maradtunk a pubba mivel a többiek megunták a bulizást és leléptek.Legalábbis ennyire emlékszem.Meg arra,hogy Hannahnak nagyon szar kedve volt ezért még a srácok előtt lelépett.Sajnáltam Roxit mert ha én részeg vagyok (+ még ő is) kész lehetetlen küldetés engem hazaszállítani.Ráadásul Roxannenak sikerült elcsenni egy üveg Jim Beam-et amit még hazafelé elfogyasztottunk.Ez is megtette a hatását ugyanis az egész utat végigénekeltük aminek a helyi lakosok nagyon örülhettek.
-DON'T YOU WORRY,DON'T YOU WORRY CHILD,SEE HEAVEN'S GOT A PLAN FOR YOUUUU.-énekeltük(már amennyire két  énekes énekelni tud részegen) egyszerre egymás nyakába kapaszkodva.Ezek voltak az utolsó emlékképeim...