Mishell Gray

"Én önző vagyok, türelmetlen, és egy kicsit bizonytalan. Hibázok, irányíthatatlan vagyok és időnként nehezen kezelhető. De ha nem tudod kezelni ezeket a rossz dolgokat, akkor biztos, mint a pokol, hogy nem érdemled meg a legjobbakat sem."

2013. április 2., kedd

Barát az őskorból.

Így jó pár hónap után ismét felbukkantam.Bocsika a késedelmekért,megígérem,hogy ezernyi résszel foglak bombázni titeket.Nem lett egy regény-nyi hosszúságú,de annál izgalmasabbra próbáltam csinálni.Legalábbis élvezhetőre.Nemrég igazából tegnap megfordult a fejemben a szüneteltetés opció,de drága Barbara barátnőmnek köszönhetitek,hogy ezt az ötletet elhessegettem jó messzire.
ui:+4 komi és olvashatjátok Roxanne és Mishell másnapját:)


17.fejezet
Imádlak Rio.Akárhányszor ide jövök mindig feltöltődöm energiával és ahogy Perrye mondaná ellep Rio stílusa és teljesen felpörgök.Mindenki közül csak én vagyok az akit ennyire bezsongat ez a város.Mint egy matrica úgy tapadtam a busz ablakára annyira figyeltem a kint történő eseményeket.Szerencsémre pont a karnevál idején érkeztünk szóval bőven lesz mit megnézni.
-Mishell a végén még fent ragad az arcod az üvegen annyira rá vagy feszülve.-huppant le mellém Nathan.
-A látványért megéri.-fordultam vissza normális ülőpozíciómba.-Miért vagy ilyen búval cseszett?
-Nem vagyok az.-motyogta lehajtott fejekkel.
Áhh dehogy nincsen szar kedve.Általában ha jó kedvem van én is így beszélek mindenkihez.Mishell nyomozót nem lehet átverni.Kíméletlen vagyok ha rá akarok jönni valamire szóval Sykes készülj mert faggatlak.Annyira bírom amikor magamban beszélek.Apukám mindig azt mondta addig nincsen probléma ameddig össze nem veszek magammal.Sajnos ez már egyszer kétszer megesett velem.
-Nathan!Játszunk olyat,hogy én vagyok a szemetes te pedig a lélek.Oké?És a szemetest nem hagyhatod üresen szóval csupa fül vagyok.-fordultam felé.
-Hát jó.-haha siker Mishell király vagy.-Amióta volt az a buli Rómában és hát ugye Hannah és Conor rejtélyesen eltűntek totál kész vagyok.Úgy érzem,hogy mindenki tudott róla csak én nem és ha rákérdezek Hannahnál akkor teljesen más felé tereli a témát.
Most ebben az esetben Mishell nyomozó bőségesen mellé fogott.Pont egy olyannal kellett Nathannek beszélnie erről aki "a"-tól "z"-ig mindent tud Hannah és Conor kapcsolatáról.
-Khm...hát figyelj. Hannah nem hiszem,hogy csak úgy itt hagyott volna.Szerintem ha baj van úgy is szólni fog neked.-próbáltam biztatóan mosolyogni,de csak egy erőltetett szájmozdítás lett.
-De ígérd meg nekem,hogy ha megtudsz valamit szólsz nekem?!-a francba.Életem legszarabb helyzetébe kerültem bele.Könyörgöm neked ott fent,hogy küldj egy meteorzáport,vagy egy birkanyájat akik megeszik a buszt és ezzel félbeszakítják a beszélgetésünket.
-Jé már ennyi az idő?Bocsi mennem kell mert ha nem megyek időre pontosan pisilni akkor kiütéses leszek és az nem lesz jó senkinek sem.-felpattantam Nathan mellől aki a hatalmas kék bociszemeivel meredt rám és bezárkóztam a WC-be.
Probléma megoldva.Ha életem végéig itt maradok tuti nem kell se Hannahnak falaznom,se Nathannek közvetíteni.És ha éppen rám jön a pisilhetnék nem kell azzal bajlódnom,hogy kinyissam az ajtót meg felkapcsoljam a villanyt.Zseni vagyok.Az egyedfejlődés során tökéletesre fejlődött agyam kattogását a telefonom rezgése zavarta meg. "Hé te picsa!Hallottam,hogy Rióban vagy és addig addig győzködtem kedvenc Annie menedzserem,hogy beleegyezett egy Riói koncertbe.Ajánlom,hogy ott legyél mert kb az őskorban találkoztunk utoljára.Ha ott vagyok hívlak.R.W." Örömömben csak egy sikoltás jött ki a számon semmi más.Mondjuk belátom nem volt egy túl okos döntés mert eléggé érdekes lehetett kintről hallani ahogy valaki a WC-ben sikít.
-Mishell minden rendben?-érdeklődött zavartan Rose. Valószínűleg ő volt az aki a sikolyomkor elhaladt a WC előtt.
Szépen lassan kinyitottam az ajtót és emelt fővel néztem rá.
-Minden.-mosolyogtam majd kimentem a "nappaliba".
Mindenki kérdő pillantással nézett rám amit én érdekes grimaszokkal viszonoztam.Bevallom nem igazán vagyok egy normális lány,de attól még fogyatékos nem vagyok.És ők pont úgy néznek rám.Főleg Max. Oké én megértem,hogy még mindig a harag uralja a szívének azt a részét amiben én vagyok,de én úgy gondolom,hogy egyenlő arányban csaltuk meg egymást.Mégis ő van a legjobban kiakadva.Mert mintha ő nem csalt volna meg.
-A mai napig nem értem mi vezérelt rá,hogy akár egy percig is beléd szerettem,de be kell látnom teljesen megbolondultál a hiányomtól.-törte meg a kínos csendet(legalábbis számomra) Max.
-Melyik pizsamádban álmodtad ezt drágám?-néztem rá.-Mert akkor azt a pizsamát most égesd el.
-Ez nem álom ez tény!
-Na ide figyelj!Ha nem hívnak napnak akkor ne képzeld,hogy körülötted forog a világ és,hogy egy lány sem tud élni nélküled.Mert ha így folytatod az lesz belőle,hogy a kutya sem fog utánad fordulni ráadásul a nők szeretetét köszönd a nevednek.-sajnos én nem tudok az a fajta ember lenni aki higgadtan húzza fel mások agyát.Mert ha valaki az enyémet húzza fel előbb az meneküljön.
-Kurva gyorsan húzzál inkább vissza az utca sarkára oda ahova való vagy mert...-már nem sok hiányzott,hogy neki ugorjak Max torkának,de szerencsére Tom elfogott és inkább kivezetett a buszon kívülre.
Semmire sem vágytam jobban mint egy szál cigire és egy hatalmas ölelésre.Na meg persze egy csókra.Tom szinte olvasott a gondolataimban és egymás után teljesítette őket.
-Bevallom nem vagy egy ijedős kislány.-mosolygott rám miután kifújta a cigi füstöt.
-Az évek megedzettek.

A nap további percei filmezéssel telt.Rose és Perrye készítettek nekünk egy hatalmas tál chipset csak az volt vele a probléma,hogy nem volt megfelelő nagyságú tálunk ezért Jay fantasztikus elméjének köszönhetően egy papírzacskóban találtunk helyet neki.Persze a srácok nem hagyhatták ki,hogy ne posztolják ki twitterre.
@thewanted: Mert a zacskó az új tál.:D

Sorra követték egymást az unalmasabbnál unalmasabb filmek.Bennem meg az izgalom kezdett növekedni kedves őskori ismerősöm érzekése miatt.A nagyfőnök odafent tuti olvas a gondolataimban ugyanis a telefonom hirtelen megint eszeveszett rezgésbe kezdett."Rióban szóval kifelé a buszból és irány értem a Angie Rio hotel elé.R.W."Se szó,se beszéd,felkaptam a cipőmet és behuppantam a kocsimba amit utánam hoztak Bostonból.

Hála a modern telefonok világának a GPS-nek köszönhetően pik pakk megtaláltam a hotelt.A hotel előtt pedig azt a bizonyos őskori barátot.Két percnek sem tűnt visszafurikázni a buszhoz.
-Srácok szerintem nem kell őt bemutatnom mert még Etiópiában is ismerik,de én azért megteszem íme a legkedvesebb,legeslegjobb fej barátomat Roxanne Westet.-vigyorogtam mindenkire.
-Azért ekkora nagy feneket nem kell keríteni az érkezésemnek.-mosolygott.
-De még mennyire,hogy kell.-pattant fel csillogó szemekkel Max.
-Bocsi,de seggfejek hidegen hagyják.-rebegtettem szempilláim Maxre aki egy gúnyos grimasz kíséretében visszaült a helyére.
-Roxanne örülök,hogy találkoztunk.-lépett közelebb Hannah.-Este szokásunkhoz híven felavatjuk a helyi klubokat és ha van kedved velünk tarthatnál.
-Milyen kérdés ez?Még szép,hogy megyek!

Roxival tényleg utoljára az őskorban találkoztam.Míg mindenki készülődött kibeszéltük az összes létező elhalasztott évet.Még amikor a ruhámat vettem fel a fürdőben Roxi a fürdőajtónak támaszkodva beszélt hozzám.
-Emberek indulás.-kiabált Siva.
Beültünk mellé a kocsiba és felkerestük a legjobban tűnő pubot.Amint beléptünk a helységbe mind a nyolcan megrohamoztuk a bárpultot és rendeltünk valami ütőset.Én egy Absolut Vodkát kértem kezdésnek az is megfelel.
-Mesélj már ribanc van valaki aki komolyabb?-vigyorgott rám Roxi.
-Épp ott koccint Nathannel.-mutattam az említett cselekvést végző Tomra.-És neked esetleg valaki?
-Igen van méghozzá négy éve Ryan Fletcher.
-Az általános sulis Ryan?-igen azt elfelejtettem említeni,hogy Roxanne és én 8.-ig egy osztályba jártunk.
-Az általános sulis Ryan.
-Úristen akkor nagyon sokáig.
-Köszönjük.-mosolygott.

Ismét sikerült istenesen berúgnom.Csak az egyetlen bökkenő az volt,hogy Roxival ketten maradtunk a pubba mivel a többiek megunták a bulizást és leléptek.Legalábbis ennyire emlékszem.Meg arra,hogy Hannahnak nagyon szar kedve volt ezért még a srácok előtt lelépett.Sajnáltam Roxit mert ha én részeg vagyok (+ még ő is) kész lehetetlen küldetés engem hazaszállítani.Ráadásul Roxannenak sikerült elcsenni egy üveg Jim Beam-et amit még hazafelé elfogyasztottunk.Ez is megtette a hatását ugyanis az egész utat végigénekeltük aminek a helyi lakosok nagyon örülhettek.
-DON'T YOU WORRY,DON'T YOU WORRY CHILD,SEE HEAVEN'S GOT A PLAN FOR YOUUUU.-énekeltük(már amennyire két  énekes énekelni tud részegen) egyszerre egymás nyakába kapaszkodva.Ezek voltak az utolsó emlékképeim...





1 megjegyzés:

  1. it's killing me. van itt a bárányok nem harapnaktől kezdve, csillagászaton keresztül még egy kis történelem és antropológia is. imádtam. ahogy szokásom NEXT PLEASE ;*

    VálaszTörlés