Mishell Gray

"Én önző vagyok, türelmetlen, és egy kicsit bizonytalan. Hibázok, irányíthatatlan vagyok és időnként nehezen kezelhető. De ha nem tudod kezelni ezeket a rossz dolgokat, akkor biztos, mint a pokol, hogy nem érdemled meg a legjobbakat sem."

2013. február 23., szombat

Furcsa éjszaka.

Nos hát őszinte leszek.A véleményem erről a fejezetről az,hogy borzasztó lett.Kicsit unalmas,és összecsapott de ennyire telt ma.Ja és szomorúan tapasztaltam,hogy az előző részre nem jött össze a három komi szóval ha erre sem gyűlik össze befejezem a blogot és törlöm.(!!!)
ui:+3 komi és következő rész.:)


16.fejezet
Mindenhol táncoló,kiabáló és még sorolhatnám milyen cselekvést végző emberek.Én vagyok az egyetlen aki egy nyál csorgatva alvó Nathan Sykes nevű srácra vigyáz a pultnál.Szegény srác nem kicsit kiütötte magát.Drága barátosnőm is lelépett Conorral,Tom aki elvileg a pasim,de gyakorlatilag nem nagyon mutatja ki ugyanis fogalmam sincsen hol lehet.Szóval kijelenthetem,hogy ez életem legunalmasabb bulija.És még részeg sem vagyok.Na jó az utóbbi nem a teljes igazság.
-Ahogy látom nem igazán éled bele magad a bulizásba.-ült le a bal oldalamon helyet foglaló üres székre Jay.
-Valakinek Nathan drágára is kell vigyázni.-húzogattam a vállam.
-Uuu,eléggé rosszul néz ki szegény.
-Hát nem fest valami fényesen.És fogalmam sincsen hogyan fogjuk hazavinni.
-Tudod mit?Mivel egész este nem csináltál mást csak vigyáztál Nathre,innentől átveszem én te csak menj bulizni mert Tomnak már elvonási tünetei vannak.
-Ez kedves tőled köszönöm.-megöleltem és rohantam is megkeresni Tomot.

*Hannah szemszög*
-Ne értsd félre Hannah,de nem lesz probléma,hogy Nathan a pasid és közben meg velem vagy?-aggodalmaskodott Conor.
-Amiről nem tud az nem fáj neki.-húztam továbbra is magam után a sötét utcán.
Hogy őszinte legyek fogalmam sincsen mit csinálok.Egyik percben még Nathan után esedezem most meg mindennél jobban vágyok rá,hogy Conor megcsókoljon.Lehet,hogy ez a sok pia miatt van amit a mai este folyamán elfogyasztottam,de hát egyszer élünk.Besétáltunk egy sötét kis utcába ahol egy lélek sem volt és a falnak dőlve magamhoz húztam Conort és megcsókoltam.

*Mishell szemszög*
Reménykedtem benne,hogy Jay tényleg nem felejti el haza vinni Nathant. Hannahról viszont még mindig nem tudtam semmit.Tom annyit mondott,hogy látta amikor kimentek Conorral a pubból,de innentől kezdve már engem is alig ismert meg.Ennek fényében úgy döntöttem jobb lesz ha visszamegyünk a hotelbe és minél előbb lefekszik aludni. Siva is velünk tartott aki meglepetésemre totál józan volt.Hívtam taxit és Siva segített Tomot valahogy betuszkolni a kocsiba majd intettem a taxisnak,hogy indulhat.

Néhány percnyi taxizás után végre visszaértünk a hotelbe és sikerült Tomot ágyba juttatni.
-Sosem hittem volna,hogy ilyen nehéz egy részeg embert szállítani.-mondta Siva a derekát fájlalva.
-Ez jusson eszedbe amikor megint elmegyünk bulizni és részeg leszel.-nevettem.
-Hát ha részeg leszek valószínű még a saját nevem  sem fog  eszembe jutni nem,hogy ez.
-Végül is jogos.Na további jó éjt.
-Neked is.
A legrosszabb amikor a józanság és a részegség közötti állapotban vagy és ha a fejed nem lenne a nyakadon lehet elvesztenéd.Legalábbis én jelenleg így érzem magam.

Ledobtam magamról a már szinte hozzám nőtt ruhát és beálltam a zuhany alá.A zuhany orvosság a fejfájásomra és a részegségemre.Általában ha részegen lezuhanyzom nagyjából kijózanodom.Fél órányi ázás után megtörölköztem,felvettem a pizsimet és bedőltem az ágyba.

-Mishell...Mishell...Mishell.-szólítgatott egy halk,Hannahéhoz hasonló hang.-Hé Mishell kelj fel.
-Hannah?!-morogtam résnyire nyitott szemekkel.-Mennyi az idő?
-Hajnal három de az most lényegtelen..
-Mit lényegtelen??-pattantam fel.-Miért kellett felkeltened hajnal háromkor amikor totál másnapos vagyok és ráadásul holnap indulunk tovább a következő megállóra.
-Ha hagynád,hogy végigmondjam talán megtudnád mi az oka.
-Oké,hallgatlak.
Szinte majdnem bealudtam miközben Hannah mesélt nekem.Nem azért mert unalmas volt hanem azért mert a fejem majd szét robban a fájdalomtól.De amikor meghallottam,hogy Conor és csók a szemeim kipattantak és legszívesebben sikítottam volna mérgemben.
-Hannah te teljesen meghülyültél?-mondtam szinte már kiabálva.-Tényleg ennyire semmibe veszed Nathant?Van fogalmad róla mennyire szeret téged?
-Tudom,hogy mennyire szeret,de nem bírtam magammal.Annyira vágytam egy kis izgalomra,hogy teljesen elszállt velem a ló és fogalmam sincsen most mihez kezdjek.Abban reménykedem,hogy egy lesifotós sem kapott le minket és Nath nem tud meg semmit erről az egészről.
-Figyelj ide!A legjobb barátnőm vagy és nem fogok neked hazudni.Most hatalmas nagyot ribanckodtál és remélem egy életre megjegyezted,hogy ilyet többet nem csinálsz.Másrészt meg szerinted az megoldás,hogy végig titkolózol Nathan előtt?
-Hosszútávon nem.De egyenlőre az.
-Rendben.A te életed én nem szólok bele.De nyugi bármi lesz nekem akkor is a barátnőm maradsz.Most viszont húzás a szobádba mert aludni akarok.-megöleltem majd kilökdöstem a szobából.

***

Ahhoz képest,hogy hajnali háromkor Hannah felkeltett egész kipihenten ébredtem.A fejfájásom minimálisra csökkent és az emlékeim is szerencsére a helyén vannak.Semmi kedvem nem volt felkelni ezért előhalásztam a töltőn lévő telefonom és meglestem a Twitterem meg Facebookom. RT-eltem Hannah tegnap reggeli posztját ami igazán elnyerte a tetszésemet.
@HannahG.Wood: Mert nálunk ez a normális:DD#ŐrültPillanatok @MishellGray

Miután már meguntam a telefonom nyomogatását kikeltem az ágyból és valami értelmes ruha után indultam.Hál' istennek sikerült is megtalálni viszonylag hamar.Gyors sminkelés után erőt vettem magamon és elindultam Perrye szobájába,hogy bocsánatot kérjek az esti vitánkért.

-Perrye?!-kopogtattam az ajtaján.
-Gyere.
-Perrye figyelj ne haragudj az esti viselkedésemért.Te is tudod,hogy nem úgy gondoltam és fogalmam sincsen mi ütött belém.-kezdtem bele a bocsánatkérésbe.
-Mishell!Tudod nagyon jól,hogy utálom amikor szembesítesz azzal,hogy nem vagyok az anyád meg egyebek.-lépett ki a fürdőből.
-Tudom és nagyon sajnálom.Megígérem ezentúl vigyázok a számra.Tudod,hogy nagyon szeretlek.
-Aj Mishell én is szeretlek.-mosolygott majd magához ölelt.-De most nyomás mert a srácok megint rád fognak várni.

Visszasiettem a szobámba,gyorsan összerámoltam a cuccaim és készen az indulásra lementem a hotel elé.

Egy kis összefoglaló:/Egy pár állomás történéseit összefoglalom röviden mert mind a 24 állomás kicsit hosszú lenne/

Madrid-Spanyolország:
Hatalmas megtiszteltetés volt,hogy az egyik Madrid-Barcelona döntőn énekelhettünk mindannyian,de természetesen nem ez volt az egyetlen koncertünk.Betekinthettünk a Real Madrid egyik edzésére ahol még engem is megtanítottak egy két cselre pedig életemben nem rúgtam focilabdát.

Montreál,Torontó-Kanada:
Igazából itt fellépésünk nem volt csak fotózás ahol a srácok is részt vettek nagyban akadályozva a munkát.De ennek ellenére tökéletes képek születtek.



New York,Atlanta,San Francisco,Los Angeles,Hollywood,New Orleans,Boston-Amerika:
Az összes város lenyűgözött mindenkit főleg,hogy nem sokan jártunk még Amerikának ennek a részein.Hollywoodban a srácoknak Perrye kénytelen volt megengedni,hogy a Két pasi meg egy kicsinek a sztárjaival bulizhassanak egyet és ezzel a lehetőséggel én és Hannah is éltünk.

3 megjegyzés:

  1. tetszett, imádom, folytasd! ne merd befejezni, mert megharaplak!<3

    VálaszTörlés
  2. Befejezed fellógatlak a legközelebb lévő lámpaoszlopra! Ez jó volt !! *-* folytatása követkzik! :*

    VálaszTörlés
  3. Nehogy töröld jó ember! :D ♥

    VálaszTörlés