A csúcsról a gödörbe.

Nem kérek sokat tőletek csak véleményt odalent.Légyszi hozzuk össze azt a nyavalyás 3 kommentet.Köszi előre is....Ezt a részt szeretném megköszönni Barbinak aki szinte betűtől pontig  segített nekem,hogy izgalmas legyen és remélem,hogy megfelelő hosszúságú lett.Másrészt meg bocsánatot kérek a Biával közös manónktól,hogy ide oda küldtük,majd kérek beutalót Biáék szépségszalonjába pihenés képpen.
Szóval ennyi lenne remélem tetszeni fog:)
ui:+3 komi és hozom a kövit.




18.fejezet
Régi ismerősöm a fejfájás ismét kicseszett velem.Mondjuk jelen esetben Roxival is.Miután sikerült egy park kellős közepén magunkhoz térni (jelzem fogalmam sincsen róla hogyan kerültünk oda) Roxanne visszament a hotelbe ahol megszállt én pedig vissza a kedves "kis" turnébuszhoz.
-Mishell!-ugrott a nyakamba Perrye.-Hol voltál?Halálra idegeskedtem magam.
-Semmi bajom Perrye.-nyugtattam.-Csak egy kicsit hosszúra nyúlt a buli és Roxannenal egy parkban ébredtünk.
-Istenem Mishell mikor nősz már fel?-tolt el magától kellő látótávolságra.
-Én?Soha.-mosolyogtam.-De most ha nem haragszol elmegyek és rendbe teszem magam.
Bezárkóztam a fürdőbe majd egy 20 perces fürdés,hajmosás,öltözködés után rávettem magam,hogy kimenjek.Az egész éjszakán át tartó ivászatnak köszönhetően egy falatot sem tudtam legyűrni magamba ezért inkább befurakodtam Tom és Jay közé a kanapéra akik valami idióta filmet néztek.

*Hannah szemszög*
Amióta történtek a Conoros dolgok igyekszem a Nathannel való több együtt töltött idővel elfojtani a bennem lakozó lelkifúrkát.Érdekes mert ez egyáltalán nem vall rám.Bármilyen rossz dolgot csináltam is soha nem volt lelkiismeret furdalásom miatta.Most valahogy mégis van.Ráadásul próbálom kerülni a Mishell-Nathan-én hármas légkört mert félek,hogy Mishell akaratlanul kikotyogja a titkomat.Így hát inkább most is hátra hívtam Nathant azzal a szöveggel,hogy szeretnék kicsit kettesben lenni vele.Szegény srác fogalma sincsen róla mi folyik a háta mögött.

*Mishell szemszög*
Ki gondolta volna,hogy egy hat év fölötti gyerekeknek ajánlott film is lehet ijesztő?Hát én egyáltalán nem.És gondolom Tom és JAy sem ugyanis mindketten olyan szorosan bújtak hozzám,hogy úgy éreztem magam mint egy szivacs amit éppen most csavarnak ki.Kipréseltem magam kettejük fogságából és a pihenés reményében hátramentem a pihe puha ágyikómhoz.Kis gerle párocskánk (Nathan és Hannah a gyengébbek kedvéért)nagyban csacsogtak az egyik ágyon.Úgy tűnik Hannah elmesélt mindent Nathnek,Nath pedig megbocsájtott és újra happy minden.
-Hali srácok,mizu?Conorról beszélgettek?-huppantam le melléjük az ágyra. Hannah gyilkos tekintete szinte a vesémig hatolt.Úgy tűnik mégsem beszéltek meg mindent.Ismételten hatalmas tapsot nekem.Képes voltam kikotyogni ezzel az egy mondattal a lényeget.
-Miért kéne Conorról beszélnünk?-nézett rám felvont szemöldökkel Nathan.
Ijedtemben hirtelen Hannahra pillantottam aki megrázta a fejét jelezve,hogy egy szót se szóljak semmiről.
-Semmiért.Csak nyelvbotlás volt.-vágtam rá zavartan
-Mishell te hazudsz.Utoljára kérdezem miért kéne Conorról beszélni?
-Kérdezd meg a kedves barátnődet ő biztosan elmeséli.-jó talán nem ez volt a megfelelő taktika,de akkor se volt már kedvem ehhez az egész színjátékhoz.
-Jól van Mishell.De ha én bukok akkor te is.-mondta Hannah.
-Elmondanátok már végre,hogy mi van?-kelt ki magából Nathan.
-Az van Nathan,hogy Hannah megcsal téged mert egy utolsó kis szemét ribanc aki tönkreteszi más barátságát csak,hogy ő jól jöjjön ki mindenből.-üvöltöttem.
-Senki sem kért rá,hogy falazzál nekem.Te magad mondat,hogy jó persze melletted leszek.-vágta hozzám a szavakat Hannah.
-Elég legyen.-intett le minket Nathan.-Kezdjük ott,hogy a sértett jelen esetben én vagyok nem pedig te.-mutatott rám.-vagy te.-itt pedig Hannahra.-Te egy undorító ribanc vagy Hannah és átkozom azt a napot amikor megismertelek.Ha annyira vágytál Conorra most miért nem vele turnézol és miért itt rontod a levegőt?
-Nathan kérlek ne haragudj rám.Fogalmam sincsen mi ütött belém azon az estén,de megígérem,hogy soha,de soha többé nem fordul elő.-könyörgött Hannah Nathannek.
-Még ezek után azt várod,hogy megbocsájtson?-szóltam rá Hannahra.
-Te inkább hallgass el mert emberben ekkorát még sosem csalódtam mint benned.Undorító,hogy játszottad nekem az őszinte barátot közben meg képes vagy így kijátszani.És tudod Mishell nem az fáj,hogy csalódtam,hanem az,hogy benned.Mert mindvégig tudtad és egy rohadt szót nem szóltál róla.-felállt majd kisétált a háborús övezetből.Ez az a pont amikor mindened megvan(pénz,hírnév,sikerek)és egy szempillantás alatt összedől az egész.
-Gratulálok.Ezt akartad mi?Hogy egy perc alatt elveszíts magad mellől mindenkit?-förmedtem rá Hannahra.
-Jaj Mishell ne csinálj úgy mintha te nem lennél hibás.
-Miért ki volt az aki megcsalta a pasiját csak azért mert egy kalandra vágyott?Ki tette tönkre a barátnője kapcsolatát egy másik barátjával a saját ribancsága miatt?Tudod mit?Te nekem soha többé nem vagy a barátnőm.Mehetsz majd Conor vállára sírni mert az enyémre nem jössz az holt biztos.-sarkon fordultam és kirohantam a buszból.
Amikor valaki feljut a csúcsra a külvilág azt gondolja:"Milyen szerencsés ember mert neki megvan mindene"Közben pedig azt sem tudják ki vagy valójában.Csak az érdekli őket,hogy legyen egy közös fotójuk veled,vagy kövesd vissza őket Twitteren.Ha nem az a Mishell Gray lennék akit az egész világ ismer,hanem az a Mishell Gray akinek nincsen családja és a nagynénje neveli a kutya nem foglalkozna velem.De néha jobb lenne az átlagos Mishellnek lenni.Lemenni úgy a boltba,hogy egyetlen egy újságíró sem támad le azzal,hogy miért mentél ki a boltba vagy,hogy van e most valakid vagy ilyenekkel.
-Hé szivacs gyere mert Perryenek közölni valója van.-nyújtotta kezét Jay akit eddig észre se vettem,hogy álljak fel a földről.Letöröltem a könnyeim,vettem egy nagy levegőt és visszamentem a többiekhez.
A lehető legtávolabb foglaltam helyet Nathantől és Hannahtól.Eléggé kínos volt mindhármunk részére és ez valószínűleg Perryenek is feltűnt mivel Perrye mindig megérzi ha baj van ezért inkább rátért a tárgyra.
-Nos fiúk,lányok a tegnapi napot mindenki megkapta "szabadnapnak",szóval azt ma lefogjátok dolgozni.A Riói karnevál keretében megrendezésre került egy nagyobb szabású koncert amire meghívták a The Wantedot,Mishell Grayt,Hannah GreenWoodot,Rihannát,Rita Orát,Olly Murst,James Arthurt,és Miley Cyrust.Szeretném,ha a legjobb formátokat nyújtanátok mert nem szeretnék szégyenkezni miattatok.Rose szépen kisminkel majd a helyszínen mindenkit szóval nektek csak a styleisttokkal kell törődni.Most mindenki kap fejenként fél órát arra,hogy megfürödjön és rendbe tegye magát.Minden érthető?-erre csak bólintottunk majd mindenki ment a saját dolgára.Szerencsémre sikerült a fürdésben beelőznöm Sivat aki még 30 lánynál is képes sokkal több időt tölteni a fürdőben.Mivel reggel már mostam hajat ezért inkább csak bevizeztem,összefogtam,felöltöztem és irány a stadion.

Nem sűrűn fordul elő,hogy remegek a koncertek előtt. Mialatt Rose sminkelt,és mialatt a styleistok öltöztettek mindnyájan nyugtattak,de ez sem hatott semmit.Az ilyen pillanatokban jön rá az ember még 22 évesen is,hogy a legjobb hely most az anyukája karjaiban lenne.Borzasztó abba belegondolni,hogy nincsen senkid.Ezért nem is szoktam gondolni rá.
-Miss.Gray két perc kezdésig.-kopogtatott az ajtón az egyik rendező.
Leforgattam magam előtt a dalaim majd kitotyogtam az öltözőből.Ahogy elsétáltam Hannah és Nathan előtt szinte leégett a bőr rólam a lenéző tekintetüktől.
-Ügyes leszel.-ölelt át Jay és nyomott egy puszit a homlokomra.Mindezt Tomnak kellett volna,de tőle csak egy laza "sok sikert" kaptam.Sikerült még a színpadra lépésem előtti pár másodpercet is pokollá tenni.De már időm sem volt ezzel foglalkozni mert a fények elaludtak nekem pedig mennem kellett.
-Helló Rio régen találkoztunk már.-köszöntöttem mindenkit.-Azt hiszem utoljára 5 éve jártam nálatok szóval remélem emlékeztek még rám.Most nem hoztam valami pörgős dalokat,de azért remélem megteszik a hatásukat.-hátrapillantottam a zenészeknek akik egyből tudták,hogy kezdhetünk.

A koncert elején már éreztem,hogy nem lesz minden oké.Nem a lelki állapotom miatt hanem a hangom miatt.A magas hangok kiéneklése eléggé nehézkesen ment és ez egy énekesnél nagyon rossz jel.A koncert után hulla fáradtan estünk be a buszba.Alig vártam,hogy végre az ágyamban lehessek mikor Tom megfogta a kezemet és kihúzott a busz elé.
-Igazán elmondhattad volna Nathannek,hogy az a ribanc megcsalta.-mondta komoly arccal.
-Kajak ezen fogunk vitázni?-nevettem.
-Ha kell akkor igen.Hogy lehettél ekkora szemét?
-Miért hiszi azt mindenki,hogy én vagyok az aki a legszemetebb volt ebben az egészben?Én vagyok az aki a két tűz között állt.Mert az egyiknek a titkát kellett őriznem a másiknak meg az őszintét kellett játszanom.
-Na látod itt a hiba.Hogy megjátszottad és nem csináltad.Te miért nem tudsz olyan lenni mint a normális emberek?Iszol,cigizel,folyton bulizol,átversz másokat,ki tudja lehet engem is megcsaltál úgy mint Maxet.
-Figyelj amikor megismertél tudtál mindent rólam és őszintén elmondtam neked még a családommal történteket is amit nem sok ember tud és te azt mondtad neked így vagyok tökéletes.A Maxes dolgot meg,hogy mered a képembe vágni amikor nagyon jól tudod,hogy hogyan történt minden.Tom te teljesen megőrültél.
-Én vagyok az őrült?Ki az aki most is ordítozik?Ki az aki mindig idegbeteg?Hmm?Magyarázd el és akkor megértem.
-Ha egy évig magyarázom akkor sem fogod megérteni azzal a csöppnyi agyaddal te vadbarom.És én vagyok az idegbeteg?Csodálkozol,hogy tiszta ideg vagyok amikor két barátomat vesztettem el egyszerre.Csak úgy megjegyzem egyszer nem jöttél oda megnyugtatni,hogy "hé nyugi nem lesz semmi baj.minden helyreáll".Szerinted ez a normális?
-Tudod most már tudom,hogy Max miért csalt meg.Azért mert egy idegbeteg,idióta picsa vagy.Vége van.Nem akarok soha többé tőled semmit.-egy darabig még várta a reakciómat majd megfordult és elment.
-Mit akarsz még tőlem?Elvetted a családomat,a barátaimat és még a szerelmet is elveszed tőlem.Miért gyűlölsz ennyire?-ordítottam az ég felé.Engem soha senki nem lát sírni.Még Perrye sem látott soha sírni.És nem is szeretném ha látnának sírni mert nincsen szükségem a sajnálatokra.Szerettem volna Tom után üvölteni,de éles fájdalom nyílalt a torkomba és minden hang kiszállt belőle.Berohantam Perryehez és csak eszeveszettül mutogattam a torkomra jelezve,hogy kibaszottul fáj. Perrye egyből fogta a táskáját és elvitt a kórházba.

-Hát Miss.Gray nincsenek jó híreim.-lépett be a doki a leleteimmel.-Hangszáldaganatod van ami azt jelenti,hogy akár a hangod is elvesztheted.-sokkolt a hír.Nem tudtam hirtelen mit csinálni csak reflexszerűen rápillantottam Perryere aki fal fehéren nézett vissza rám.
-És doktor úr mik az eljárások ilyenkor?Mert tudja éppen egy turné kellős közepén tartunk ám.-vázolta a helyzetet menedzserem.
-Tudja ezzel az a helyzet,hogy minél hamarabb műteni kell.Mivel itt a kórházban nem végzünk ilyesfajta műtéteket ezért beutalom önt London egyik legjobb klinikájára ahol a legjobb kezekben lesz.
-De mégis mikor lesz esedékes ez a műtét?-kíváncsiskodott Perrye.
-Nagyjából három hét múlva.-csodálatos.Lehet valakinek ennél is szarabb napja?

Az eseménydús nap után magányra volt szükségem.Ezért összepakoltam az összes cuccom és bejelentkeztem az egyik hotelbe ahol a lehető legszebb kilátású szobát kaptam.Sajnos még ez sem tudta feledtetni velem a mai eseményeket.Ha egy énekes depressziós a legjobb ha dalba önti az érzelmeit.Előhalásztam a dalírós pizsamámat,belebújtam és nekikezdtem a dalírásnak.Jó stresszoldó és még a könnyeket is elfeledteti velünk...

Barát az őskorból.

Így jó pár hónap után ismét felbukkantam.Bocsika a késedelmekért,megígérem,hogy ezernyi résszel foglak bombázni titeket.Nem lett egy regény-nyi hosszúságú,de annál izgalmasabbra próbáltam csinálni.Legalábbis élvezhetőre.Nemrég igazából tegnap megfordult a fejemben a szüneteltetés opció,de drága Barbara barátnőmnek köszönhetitek,hogy ezt az ötletet elhessegettem jó messzire.
ui:+4 komi és olvashatjátok Roxanne és Mishell másnapját:)


17.fejezet
Imádlak Rio.Akárhányszor ide jövök mindig feltöltődöm energiával és ahogy Perrye mondaná ellep Rio stílusa és teljesen felpörgök.Mindenki közül csak én vagyok az akit ennyire bezsongat ez a város.Mint egy matrica úgy tapadtam a busz ablakára annyira figyeltem a kint történő eseményeket.Szerencsémre pont a karnevál idején érkeztünk szóval bőven lesz mit megnézni.
-Mishell a végén még fent ragad az arcod az üvegen annyira rá vagy feszülve.-huppant le mellém Nathan.
-A látványért megéri.-fordultam vissza normális ülőpozíciómba.-Miért vagy ilyen búval cseszett?
-Nem vagyok az.-motyogta lehajtott fejekkel.
Áhh dehogy nincsen szar kedve.Általában ha jó kedvem van én is így beszélek mindenkihez.Mishell nyomozót nem lehet átverni.Kíméletlen vagyok ha rá akarok jönni valamire szóval Sykes készülj mert faggatlak.Annyira bírom amikor magamban beszélek.Apukám mindig azt mondta addig nincsen probléma ameddig össze nem veszek magammal.Sajnos ez már egyszer kétszer megesett velem.
-Nathan!Játszunk olyat,hogy én vagyok a szemetes te pedig a lélek.Oké?És a szemetest nem hagyhatod üresen szóval csupa fül vagyok.-fordultam felé.
-Hát jó.-haha siker Mishell király vagy.-Amióta volt az a buli Rómában és hát ugye Hannah és Conor rejtélyesen eltűntek totál kész vagyok.Úgy érzem,hogy mindenki tudott róla csak én nem és ha rákérdezek Hannahnál akkor teljesen más felé tereli a témát.
Most ebben az esetben Mishell nyomozó bőségesen mellé fogott.Pont egy olyannal kellett Nathannek beszélnie erről aki "a"-tól "z"-ig mindent tud Hannah és Conor kapcsolatáról.
-Khm...hát figyelj. Hannah nem hiszem,hogy csak úgy itt hagyott volna.Szerintem ha baj van úgy is szólni fog neked.-próbáltam biztatóan mosolyogni,de csak egy erőltetett szájmozdítás lett.
-De ígérd meg nekem,hogy ha megtudsz valamit szólsz nekem?!-a francba.Életem legszarabb helyzetébe kerültem bele.Könyörgöm neked ott fent,hogy küldj egy meteorzáport,vagy egy birkanyájat akik megeszik a buszt és ezzel félbeszakítják a beszélgetésünket.
-Jé már ennyi az idő?Bocsi mennem kell mert ha nem megyek időre pontosan pisilni akkor kiütéses leszek és az nem lesz jó senkinek sem.-felpattantam Nathan mellől aki a hatalmas kék bociszemeivel meredt rám és bezárkóztam a WC-be.
Probléma megoldva.Ha életem végéig itt maradok tuti nem kell se Hannahnak falaznom,se Nathannek közvetíteni.És ha éppen rám jön a pisilhetnék nem kell azzal bajlódnom,hogy kinyissam az ajtót meg felkapcsoljam a villanyt.Zseni vagyok.Az egyedfejlődés során tökéletesre fejlődött agyam kattogását a telefonom rezgése zavarta meg. "Hé te picsa!Hallottam,hogy Rióban vagy és addig addig győzködtem kedvenc Annie menedzserem,hogy beleegyezett egy Riói koncertbe.Ajánlom,hogy ott legyél mert kb az őskorban találkoztunk utoljára.Ha ott vagyok hívlak.R.W." Örömömben csak egy sikoltás jött ki a számon semmi más.Mondjuk belátom nem volt egy túl okos döntés mert eléggé érdekes lehetett kintről hallani ahogy valaki a WC-ben sikít.
-Mishell minden rendben?-érdeklődött zavartan Rose. Valószínűleg ő volt az aki a sikolyomkor elhaladt a WC előtt.
Szépen lassan kinyitottam az ajtót és emelt fővel néztem rá.
-Minden.-mosolyogtam majd kimentem a "nappaliba".
Mindenki kérdő pillantással nézett rám amit én érdekes grimaszokkal viszonoztam.Bevallom nem igazán vagyok egy normális lány,de attól még fogyatékos nem vagyok.És ők pont úgy néznek rám.Főleg Max. Oké én megértem,hogy még mindig a harag uralja a szívének azt a részét amiben én vagyok,de én úgy gondolom,hogy egyenlő arányban csaltuk meg egymást.Mégis ő van a legjobban kiakadva.Mert mintha ő nem csalt volna meg.
-A mai napig nem értem mi vezérelt rá,hogy akár egy percig is beléd szerettem,de be kell látnom teljesen megbolondultál a hiányomtól.-törte meg a kínos csendet(legalábbis számomra) Max.
-Melyik pizsamádban álmodtad ezt drágám?-néztem rá.-Mert akkor azt a pizsamát most égesd el.
-Ez nem álom ez tény!
-Na ide figyelj!Ha nem hívnak napnak akkor ne képzeld,hogy körülötted forog a világ és,hogy egy lány sem tud élni nélküled.Mert ha így folytatod az lesz belőle,hogy a kutya sem fog utánad fordulni ráadásul a nők szeretetét köszönd a nevednek.-sajnos én nem tudok az a fajta ember lenni aki higgadtan húzza fel mások agyát.Mert ha valaki az enyémet húzza fel előbb az meneküljön.
-Kurva gyorsan húzzál inkább vissza az utca sarkára oda ahova való vagy mert...-már nem sok hiányzott,hogy neki ugorjak Max torkának,de szerencsére Tom elfogott és inkább kivezetett a buszon kívülre.
Semmire sem vágytam jobban mint egy szál cigire és egy hatalmas ölelésre.Na meg persze egy csókra.Tom szinte olvasott a gondolataimban és egymás után teljesítette őket.
-Bevallom nem vagy egy ijedős kislány.-mosolygott rám miután kifújta a cigi füstöt.
-Az évek megedzettek.

A nap további percei filmezéssel telt.Rose és Perrye készítettek nekünk egy hatalmas tál chipset csak az volt vele a probléma,hogy nem volt megfelelő nagyságú tálunk ezért Jay fantasztikus elméjének köszönhetően egy papírzacskóban találtunk helyet neki.Persze a srácok nem hagyhatták ki,hogy ne posztolják ki twitterre.

@thewanted: Mert a zacskó az új tál.:D

Sorra követték egymást az unalmasabbnál unalmasabb filmek.Bennem meg az izgalom kezdett növekedni kedves őskori ismerősöm érzekése miatt.A nagyfőnök odafent tuti olvas a gondolataimban ugyanis a telefonom hirtelen megint eszeveszett rezgésbe kezdett."Rióban szóval kifelé a buszból és irány értem a Angie Rio hotel elé.R.W."Se szó,se beszéd,felkaptam a cipőmet és behuppantam a kocsimba amit utánam hoztak Bostonból.

Hála a modern telefonok világának a GPS-nek köszönhetően pik pakk megtaláltam a hotelt.A hotel előtt pedig azt a bizonyos őskori barátot.Két percnek sem tűnt visszafurikázni a buszhoz.
-Srácok szerintem nem kell őt bemutatnom mert még Etiópiában is ismerik,de én azért megteszem íme a legkedvesebb,legeslegjobb fej barátomat Roxanne Westet.-vigyorogtam mindenkire.
-Azért ekkora nagy feneket nem kell keríteni az érkezésemnek.-mosolygott.
-De még mennyire,hogy kell.-pattant fel csillogó szemekkel Max.
-Bocsi,de seggfejek hidegen hagyják.-rebegtettem szempilláim Maxre aki egy gúnyos grimasz kíséretében visszaült a helyére.
-Roxanne örülök,hogy találkoztunk.-lépett közelebb Hannah.-Este szokásunkhoz híven felavatjuk a helyi klubokat és ha van kedved velünk tarthatnál.
-Milyen kérdés ez?Még szép,hogy megyek!

Roxival tényleg utoljára az őskorban találkoztam.Míg mindenki készülődött kibeszéltük az összes létező elhalasztott évet.Még amikor a ruhámat vettem fel a fürdőben Roxi a fürdőajtónak támaszkodva beszélt hozzám.
-Emberek indulás.-kiabált Siva.
Beültünk mellé a kocsiba és felkerestük a legjobban tűnő pubot.Amint beléptünk a helységbe mind a nyolcan megrohamoztuk a bárpultot és rendeltünk valami ütőset.Én egy Absolut Vodkát kértem kezdésnek az is megfelel.
-Mesélj már ribanc van valaki aki komolyabb?-vigyorgott rám Roxi.
-Épp ott koccint Nathannel.-mutattam az említett cselekvést végző Tomra.-És neked esetleg valaki?
-Igen van méghozzá négy éve Ryan Fletcher.
-Az általános sulis Ryan?-igen azt elfelejtettem említeni,hogy Roxanne és én 8.-ig egy osztályba jártunk.
-Az általános sulis Ryan.
-Úristen akkor nagyon sokáig.
-Köszönjük.-mosolygott.

Ismét sikerült istenesen berúgnom.Csak az egyetlen bökkenő az volt,hogy Roxival ketten maradtunk a pubba mivel a többiek megunták a bulizást és leléptek.Legalábbis ennyire emlékszem.Meg arra,hogy Hannahnak nagyon szar kedve volt ezért még a srácok előtt lelépett.Sajnáltam Roxit mert ha én részeg vagyok (+ még ő is) kész lehetetlen küldetés engem hazaszállítani.Ráadásul Roxannenak sikerült elcsenni egy üveg Jim Beam-et amit még hazafelé elfogyasztottunk.Ez is megtette a hatását ugyanis az egész utat végigénekeltük aminek a helyi lakosok nagyon örülhettek.
-DON'T YOU WORRY,DON'T YOU WORRY CHILD,SEE HEAVEN'S GOT A PLAN FOR YOUUUU.-énekeltük(már amennyire két  énekes énekelni tud részegen) egyszerre egymás nyakába kapaszkodva.Ezek voltak az utolsó emlékképeim...