Furcsa éjszaka.

Nos hát őszinte leszek.A véleményem erről a fejezetről az,hogy borzasztó lett.Kicsit unalmas,és összecsapott de ennyire telt ma.Ja és szomorúan tapasztaltam,hogy az előző részre nem jött össze a három komi szóval ha erre sem gyűlik össze befejezem a blogot és törlöm.(!!!)
ui:+3 komi és következő rész.:)


16.fejezet
Mindenhol táncoló,kiabáló és még sorolhatnám milyen cselekvést végző emberek.Én vagyok az egyetlen aki egy nyál csorgatva alvó Nathan Sykes nevű srácra vigyáz a pultnál.Szegény srác nem kicsit kiütötte magát.Drága barátosnőm is lelépett Conorral,Tom aki elvileg a pasim,de gyakorlatilag nem nagyon mutatja ki ugyanis fogalmam sincsen hol lehet.Szóval kijelenthetem,hogy ez életem legunalmasabb bulija.És még részeg sem vagyok.Na jó az utóbbi nem a teljes igazság.
-Ahogy látom nem igazán éled bele magad a bulizásba.-ült le a bal oldalamon helyet foglaló üres székre Jay.
-Valakinek Nathan drágára is kell vigyázni.-húzogattam a vállam.
-Uuu,eléggé rosszul néz ki szegény.
-Hát nem fest valami fényesen.És fogalmam sincsen hogyan fogjuk hazavinni.
-Tudod mit?Mivel egész este nem csináltál mást csak vigyáztál Nathre,innentől átveszem én te csak menj bulizni mert Tomnak már elvonási tünetei vannak.
-Ez kedves tőled köszönöm.-megöleltem és rohantam is megkeresni Tomot.

*Hannah szemszög*
-Ne értsd félre Hannah,de nem lesz probléma,hogy Nathan a pasid és közben meg velem vagy?-aggodalmaskodott Conor.
-Amiről nem tud az nem fáj neki.-húztam továbbra is magam után a sötét utcán.
Hogy őszinte legyek fogalmam sincsen mit csinálok.Egyik percben még Nathan után esedezem most meg mindennél jobban vágyok rá,hogy Conor megcsókoljon.Lehet,hogy ez a sok pia miatt van amit a mai este folyamán elfogyasztottam,de hát egyszer élünk.Besétáltunk egy sötét kis utcába ahol egy lélek sem volt és a falnak dőlve magamhoz húztam Conort és megcsókoltam.

*Mishell szemszög*
Reménykedtem benne,hogy Jay tényleg nem felejti el haza vinni Nathant. Hannahról viszont még mindig nem tudtam semmit.Tom annyit mondott,hogy látta amikor kimentek Conorral a pubból,de innentől kezdve már engem is alig ismert meg.Ennek fényében úgy döntöttem jobb lesz ha visszamegyünk a hotelbe és minél előbb lefekszik aludni. Siva is velünk tartott aki meglepetésemre totál józan volt.Hívtam taxit és Siva segített Tomot valahogy betuszkolni a kocsiba majd intettem a taxisnak,hogy indulhat.

Néhány percnyi taxizás után végre visszaértünk a hotelbe és sikerült Tomot ágyba juttatni.
-Sosem hittem volna,hogy ilyen nehéz egy részeg embert szállítani.-mondta Siva a derekát fájlalva.
-Ez jusson eszedbe amikor megint elmegyünk bulizni és részeg leszel.-nevettem.
-Hát ha részeg leszek valószínű még a saját nevem  sem fog  eszembe jutni nem,hogy ez.
-Végül is jogos.Na további jó éjt.
-Neked is.
A legrosszabb amikor a józanság és a részegség közötti állapotban vagy és ha a fejed nem lenne a nyakadon lehet elvesztenéd.Legalábbis én jelenleg így érzem magam.

Ledobtam magamról a már szinte hozzám nőtt ruhát és beálltam a zuhany alá.A zuhany orvosság a fejfájásomra és a részegségemre.Általában ha részegen lezuhanyzom nagyjából kijózanodom.Fél órányi ázás után megtörölköztem,felvettem a pizsimet és bedőltem az ágyba.

-Mishell...Mishell...Mishell.-szólítgatott egy halk,Hannahéhoz hasonló hang.-Hé Mishell kelj fel.
-Hannah?!-morogtam résnyire nyitott szemekkel.-Mennyi az idő?
-Hajnal három de az most lényegtelen..
-Mit lényegtelen??-pattantam fel.-Miért kellett felkeltened hajnal háromkor amikor totál másnapos vagyok és ráadásul holnap indulunk tovább a következő megállóra.
-Ha hagynád,hogy végigmondjam talán megtudnád mi az oka.
-Oké,hallgatlak.
Szinte majdnem bealudtam miközben Hannah mesélt nekem.Nem azért mert unalmas volt hanem azért mert a fejem majd szét robban a fájdalomtól.De amikor meghallottam,hogy Conor és csók a szemeim kipattantak és legszívesebben sikítottam volna mérgemben.
-Hannah te teljesen meghülyültél?-mondtam szinte már kiabálva.-Tényleg ennyire semmibe veszed Nathant?Van fogalmad róla mennyire szeret téged?
-Tudom,hogy mennyire szeret,de nem bírtam magammal.Annyira vágytam egy kis izgalomra,hogy teljesen elszállt velem a ló és fogalmam sincsen most mihez kezdjek.Abban reménykedem,hogy egy lesifotós sem kapott le minket és Nath nem tud meg semmit erről az egészről.
-Figyelj ide!A legjobb barátnőm vagy és nem fogok neked hazudni.Most hatalmas nagyot ribanckodtál és remélem egy életre megjegyezted,hogy ilyet többet nem csinálsz.Másrészt meg szerinted az megoldás,hogy végig titkolózol Nathan előtt?
-Hosszútávon nem.De egyenlőre az.
-Rendben.A te életed én nem szólok bele.De nyugi bármi lesz nekem akkor is a barátnőm maradsz.Most viszont húzás a szobádba mert aludni akarok.-megöleltem majd kilökdöstem a szobából.

***

Ahhoz képest,hogy hajnali háromkor Hannah felkeltett egész kipihenten ébredtem.A fejfájásom minimálisra csökkent és az emlékeim is szerencsére a helyén vannak.Semmi kedvem nem volt felkelni ezért előhalásztam a töltőn lévő telefonom és meglestem a Twitterem meg Facebookom. RT-eltem Hannah tegnap reggeli posztját ami igazán elnyerte a tetszésemet.

@HannahG.Wood: Mert nálunk ez a normális:DD#ŐrültPillanatok @MishellGray

Miután már meguntam a telefonom nyomogatását kikeltem az ágyból és valami értelmes ruha után indultam.Hál' istennek sikerült is megtalálni viszonylag hamar.Gyors sminkelés után erőt vettem magamon és elindultam Perrye szobájába,hogy bocsánatot kérjek az esti vitánkért.

-Perrye?!-kopogtattam az ajtaján.

-Gyere.

-Perrye figyelj ne haragudj az esti viselkedésemért.Te is tudod,hogy nem úgy gondoltam és fogalmam sincsen mi ütött belém.-kezdtem bele a bocsánatkérésbe.

-Mishell!Tudod nagyon jól,hogy utálom amikor szembesítesz azzal,hogy nem vagyok az anyád meg egyebek.-lépett ki a fürdőből.

-Tudom és nagyon sajnálom.Megígérem ezentúl vigyázok a számra.Tudod,hogy nagyon szeretlek.

-Aj Mishell én is szeretlek.-mosolygott majd magához ölelt.-De most nyomás mert a srácok megint rád fognak várni.

Visszasiettem a szobámba,gyorsan összerámoltam a cuccaim és készen az indulásra lementem a hotel elé.

Egy kis összefoglaló:/Egy pár állomás történéseit összefoglalom röviden mert mind a 24 állomás kicsit hosszú lenne/

Madrid-Spanyolország:

Hatalmas megtiszteltetés volt,hogy az egyik Madrid-Barcelona döntőn énekelhettünk mindannyian,de természetesen nem ez volt az egyetlen koncertünk.Betekinthettünk a Real Madrid egyik edzésére ahol még engem is megtanítottak egy két cselre pedig életemben nem rúgtam focilabdát.

Montreál,Torontó-Kanada:

Igazából itt fellépésünk nem volt csak fotózás ahol a srácok is részt vettek nagyban akadályozva a munkát.De ennek ellenére tökéletes képek születtek.

New York,Atlanta,San Francisco,Los Angeles,Hollywood,New Orleans,Boston-Amerika:

Az összes város lenyűgözött mindenkit főleg,hogy nem sokan jártunk még Amerikának ennek a részein.Hollywoodban a srácoknak Perrye kénytelen volt megengedni,hogy a Két pasi meg egy kicsinek a sztárjaival bulizhassanak egyet és ezzel a lehetőséggel én és Hannah is éltünk.

Szorult helyzetek.

Sajnálom emberek ,de ez egy kicsit rövidke rész lett és megígérem,hogy a következő ezerszer jobb lesz.Szerintem kicsit unalmas és összecsapott lett,de ezt majd ti eldöntitek.

Hatalmas felfedezést tettem ma ami azt jelenti,hogy megláttam a blog +1000 oldalmegjelenítését amit nagyon köszönök:)Továbbá megköszönném az ötletadást Barbinak aki mindig mindenben támogat és persze jó lenne ha már végre odaadná a szürke pólóját amiért két hete könyörgök:DD!!És persze Eszternek is aki bár sosem ír mindig megnevetett és ezzel valahogy ichletet ad.

ui: az ígéretem csak +3 komi után tudom beváltani szóval hajrá!:)

15.fejezet
Volt egy olyan érzésem,hogy ez az este nem lesz annyira tökéletes mint gondoltam. Perrye a kiszemelt pub előtt várt ránk,tulajdonképpen csak rám,hogy oszthassa az észt mennyire nem vagyok felelősségteljes.
-Mishell,én csak azt szeretném,ha nem kéne folyton minden buli után a médiához járkálom,hogy lemossam rólatok a piszkos pletykákat.-utálom amikor azt hiszi,hogy az anyám és,hogy még mindig 6 éves vagyok.
-Sajnálom,de te vállaltad,hogy a menedzserem leszel.És hát ez ezzel jár.-vágtam vissza.
-Ha nem lennék a menedzsered lehet,hogy most otthon csücsülnél és a TV-t bámulnád unottan.
-Nem kértelek rá,hogy tegyél híressé ez csak is a te műved volt senki másé.Te vagy az aki kicsi koromtól kezdve erőltette és már kezd nagyon betelni a pohár.
-Rendben.Akkor ezentúl nem kell a kezem alatt dolgoznod.Szabad vagy.Kíváncsi vagyok meddig jutsz el egyedül minden segítség nélkül.
-Perrye ne haragudj nem úgy gondoltam csak..
-Te sosem úgy gondolod.Ja és még az jusson eszedbe,hogy én voltam az aki 16 éves korod óta felnevelt és ha én nem vagyok akkor nincsen rajtad egy méregdrága Gucci cipő.-könnyes szemekkel megfordult és beszállt a kocsijába.
Gratulálok Mishell ismét megcsináltad.Ennél önfejűbb hülye fasz már nem is lehetek.Most konkrétan elveszítettem az életem. Perrye volt az aki mindent fejben tartott és ott volt amikor senki más.Ez az este tényleg nem úgy alakult ahogy gondoltam.
-Sheeeelll!-ölelt át hátulról két kéz aminek a tulajdonosát egyből felismertem.
-Conooor!-kiabáltam majd az említett nyakába ugrottam.
Lehet,hogy egy pár perccel ezelőtt elvesztettem a nagynénémet,de ez az este ma a hulla részegségről szól és,hogy hatalmasat bulizzak. Perrye-től majd bocsánatot kérek,ha visszatért az emlékezetem.
Ja és persze pár szó a Conor Maynardal való haverságomról. Vele is egy díjátadón találkoztam és mindkettőnket meghívtak Rihanna after partijára.Akkor még csak 17 voltam és Conor volt az aki segített kicsit helybe igazodni.És azóta nagyon szoros a barátságunk csak hát kevés időt tudunk egymásra fordítani.
-Mit keresel te Olaszországban,szőkeség?-fordult felém egyből egy doboz sört nyomva a kezembe.
-Én is pont ezt kérdezhetném tőled.-nevettem.
-De én kérdeztem előbb.Na?
-Semmit sem változtál.Hát jelenleg turnézom és ez is egy állomás volt,de holnap már megyünk is tovább.És te mit keresel itt?
-Hát csak egy koncertre hívtak meg és amint megtudtam,hogy ti is itt vagytok nem hagyhattam ki a bulizást.-villantotta rám a tipikus Maynard mosolyát.-De nyomás befelé mert még a végén megfázol ebben a rövid ruhában.
Igaza volt a ruhám tényleg egy kicsit kivágott és rövid volt,de egy buliba nem mehetek garbóban.Vagy ha mégis akkor az egy apáca buli lehet semmi más.
Megmutattuk a biztonsági őröknek a jegyeinket majd besétáltunk a hatalmas hangfalakkal teli terembe ahol már mindenki nagyban vagy részegre itta magát vagy táncolt.Megpróbáltuk behatárolni hol lehetnek a turnétársaim mikor egyszer csak egy nagy szőke foltot fedeztem fel Conor karjaiban.Ez a szőke folt nem volt más mint legjobb barátnőm Hannah.Az őszintét megmondva kicsit döbbentett le a dolog.Honnan ismerik ezek egymást?Mert nem hinném,hogy első találkozáskor így összemelegednek.És Hannahnak egyébként is ott van Nathan.
-Ti meg mióta vagytok ilyen jóban?-néztem rájuk tátott szájjal.
-Tudod ez bonyolult.-kezdte kimagyarázni magukat Hannah.-Még ezer éve találkoztunk egy rendezvényen.
-Értem.-bólogattam.-Na akkor jó bulizást én megyek hulla részegre inni magam.
-És még én nem változtam semmit.-kiabált utánam Conor amire a válaszom egy bemutatás volt.

Odalépkedtem a kb 40 centis(na jó nem csak 15 centis)magassarkúmban a bárpulthoz és rendeltem magamnak valami ütőset.Mostanában ahhoz,hogy tuti jól érezzem magam egy buliban elsőnek valami töményet kell innom és utána minden simán megy.
-Szóval itt van az én szépségem.-jelent meg hirtelen mellettem Tom.
-Hát amint látod.-mosolyogtam.
-Miért nem jössz oda hozzánk?
-Most egy kicsit jobb egyedül iszogatni,de lassan odamegyek.Te viszont nyomás bulizni meg táncolni!
-Egy csók és már itt sem vagyok.-magamhoz húztam és teljesítettem a kívánságát.
Lehúztam az utolsó korty löttyömet is,majd mielőtt még elindulhattam volna drága pasim felé Nathan kihúzta a mellettem lévő széket és megtiltotta,hogy megmozduljak.Nem akarok bunkó lenni,de szegénykém eléggé rosszul néz ki és nem a részegség miatt.
-Mishell én meg fogok halni.-kocogtatta poharát a pulthoz.
-Miért üldöznek?-próbáltam vicces lenni de részegen ez nem igazán sikerül.
-Aggódom a kapcsolatunk miatt Hannahval. Egész este arra vártam,hogy végre egy kicsit együtt bulizzunk erre meg lelép Conorral.
Őszintén szólva,annyira bele voltam merülve a saját problémáimba,hogy eddig fel sem tűnt,hogy kis szöszikém lelépett a haverommal.Nem ártana kicsit jobban észrevenni másokat magamon kívül.
-Nyugi Nath,biztos csak kimentek a boltba cigiért.-nyugtattam.
-Lehet,hogy egy egyszerű cigi vételnek indul aztán meg majd már úgy jönnek vissza,hogy össze vannak házasodvaaa.-mondta sírva és közben fejét a pulthoz verve.
-Azért ennyire nem vészes a helyzet.
-De igeeeeen. Örökre magányos farkas leszek és egy lepukkant idősek otthonában.És majd jöhettek meglátogatni,de addigra az összes fogam ki fog hullni.
-Nathan!
Időm sem volt mást mondani mert felém fordult és olyan szorosan megölelt,hogy levegőt is alig kaptam.Természetesen most kellett a legkivágottabb ruhát felvennem ugyanis Nathan a mellkasomat választotta a vállam helyett sírós párnának.Ráadásul az összes nyál,könny,és takony a mellemen landolt.
-Drágám én tényleg sajnállak,de nagyon boldog lennék ha nem a mellembe törölnéd a váladékaidat.-toltam el magamtól nem sok sikerrel.
-Mishell,ugye te szeretsz engem?-meresztett rám kiskutya szemeket.
Miért nekem kell mindig ilyen kérdésekre válaszolni?Ha azt mondom nem szeretem akkor lehet még jobban összeomlik,ha meg azt,hogy szeretem lehet félreérti.Ilyenkor legszívesebben elbújnék egy kis egérlyukba és mint Nathan ott öregednék meg.
-Persze szeretlek Nathan,de úgy mint egy kiskutyát vagy egy hörcsögöt.-király vagy Mishell,remélem megint egy mély gödörbe esek ahonnan nem tudom kiásni magam.
-Én bazira bebasztam és holnapra nem emlékszem majd semmire úgyhogy nyugalom nincs miért...-hirtelen megpróbáltam elfutni de nem jött össze. Nathan mai kajája landolt rajtam viszonylag már megemésztett állapotban.

Remek este mondhatom.És a java még csak most jön....